A piacot nem lehet becsapni: Rosszabb a helyzetünk, mint egy éve

Magyarországon az államadósság törlesztésének leállása esetére köthető biztosítási felár (CDS-felár) az irányadó 5 éves futamidőre 239,245 bázispontot mutat, ezzel hazánk a 17. legkockázatosabb ország a CMA DataVision adatai alapján.

Mint ismert, az államcsőd kockázata akkor ugrott hatalmasat, amikor Kósa Lajos fideszes politikus tavaly június elején azt mondta, „szűk esélyünk van arra, hogy elkerüljük Görögország helyzetét”, majd egy nappal később Szijjártó Péter is megerősítette ezt. Kijelentette: „nem túlzás Magyarország esetében államcsőd közeli helyzetről beszélni”.

A Széll Kálmán-terv hatására a magyar csődkockázati mutató jelentősen csökkent, azonban nem esett vissza a tavaly tavaszi állapotra. Három hónapra visszatekintve 50 bázisponttal csökkent a felár, fél év alatt 33 bázispontos mérséklődés látható.

Hazánk felől nem igazán érkeztek az elmúlt egy hónapban olyan hírek, amelyek bármilyen irányba is mozgathatták volna megítélésünket. A konvergenciaprogram ilyen lehetett volna, azonban a piac szerint még jelentősek a "megvalósítási" kockázatok, és talán további lépésekre is szükség lehet. Az elmúlt héten ugyan 10 bázispontos csökkenést tapasztalhattunk, azonban egy hónap alatt nem változott a CDS-felár.

A piac tehát honorálta a kormány kiadáscsökkentő intézkedéseit, és azon tervét, hogy a GDP 3 százaléka alatt tartja a költségvetés hiányát, de úgy tűnik, hogy a pozitív hírek arra sem voltak elegendőek, hogy az egy évvel ezelőtti szintre süllyedjen a csődkockázati mutató. A Bloomberg adatai alapján még mindig közel 30 bázisponttal magasabb a CDS-felár, mint egy évvel korábban.

A felár csökkenése egyelőre úgy tűnik arra elég, hogy a leminősítést elkerüljük, ugyanis a hitelminősítők a feltörekvő országokat 300-400 bázispont feletti CDS-felárnál jellemzően nem ajánlják befektetésre.

Mint ismert, Magyarország hitelminősítése a legalacsonyabb, még befektetésre ajánlott kategóriában van mindhárom nagy – S&P, Moody’s, Fitch – hitelminősítőnél. Ezzel hazánk egy lépcsőre van a „bóvli”, vagyis a befektetésre nem ajánlott kategóriától. A hitelminősítők egyelőre „negatív” kilátást fűztek a besorolás margójára, így nagyobb esélye van a további leminősítésnek, mint a besorolás szinten tartásának.

Magyarország 900 milliárd forintos költségvetési kiigazítási programot hajt végre 2013-ig, amely segít megszűntetni a költségvetés strukturális hiányát.

A strukturális deficit elsősorban azért nőtt meg (a GDP közel 5 százalékára), mert a kormány jelentős adócsökkentést hajtott végre az egykulcsos SZJA-val, az 500 milliós adóalapig 10 százalékra csökkentett társasági adó pedig tovább növelte a büdzsé hiányát.

Az idei költségvetésben 530 milliárd forinttal szerepel a bevételi oldalon a magán-nyugdíjpénztári vagyon becsatornázása, 180 milliárd forinttal a bankok különadója és 160 milliárd forinttal további három ágazat (kiskereskedelem, energia, telekommunikáció) válságadója. A kormány továbbá 250 milliárd forintot zárolt a költségvetésben, hogy tartsa a 3 százalék alatti GDP arányos deficitet.

A piac világosan látja, hogy a rövidebb távú kockázatok csökkentek – a 3 ezer milliárd forintos nyugdíjvagyon sok mindenre elég –, azonban a CDS-görbéből látszik, hogy egy év elteltével a piaci szereplők jelentősebbnek látják a hosszabb távú kockázatokat.

Az adócsökkentés – amely a magasabb jövedelműek és a többgyermekesek terheit csökkentette – nem érezteti pozitív növekedési hatását és azoknak, akiknek nem emelkedett a fizetése, kevesebbet tudnak vásárolni idén (az infláció miatt). Ezzel fogyasztási boomra nem nagyon lehet számítani, vagyis nincs olyan tényező, amely egy nagyobb, fogyasztási oldalról megtámogatott GDP-növekedést eredményezhetne. Ha pedig további költségvetési kiigazításokra lesz szükség, akkor annak „keynesi”, vagyis keresletszűkítő hatása jelenhet meg.

Christoph Rosenberg, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi misszióvezetője még április közepén figyelmeztetett: amennyiben teljes egészében végrehajtják a Széll Kálmán-terv intézkedéseit és néhány további lépést is megtesz a kormány, az államháztartási hiány 2012-ben megközelítheti a GDP 3 százalékát. „Ehhez azonban valóban ragaszkodni kell a tervekhez, sőt még azon is túl” - fogalmazott Rosenberg.

Budapestnek valószínűleg további lépéseket kell tennie, hogy elérje a költségvetési és növekedési célokat – mondta Anthony Thomas, a Moody’s közgazdásza szerdán. A hitelminősítő vezető elemzője szerint a szuverén kockázatok növekedtek, és a kormánynak jelentős kihívásokkal kell szembenéznie. Nagyon nehéz látni, hogyan valósul meg a 4-6 százalékos gazdasági növekedés, és a kormánynak további lépéseket kell tennie a deficit lefaragásához – vélekedett.

Az eurózóna szuverén adósságválságtól szenvedő országaiban azonban jóval rosszabb a helyzet. Görögország felállhatott a dobogóra, vagyis a görög államcsődre van a legnagyobb esély 5 éven belül. Írország éppen lemaradt a dobogóról, 656 bázisponttal „csak” a negyedik lett, szorosan követi Portugália, 646 bázispontos felárra. A második helyet Venezuela, a harmadikat Pakisztán foglalhatja el.

Az eurózóna szuverén adósságválságtól szenvedő országaiban azonban jóval rosszabb a helyzet. Görögország felállhatott a dobogóra, vagyis a görög államcsődre van a legnagyobb esély 5 éven belül. Írország éppen lemaradt a dobogóról, 656 bázisponttal „csak” a negyedik lett, szorosan követi Portugália, 646 bázispontos felárra. A második helyet Venezuela, a harmadikat Pakisztán foglalhatja el. CDS-felár, 1 éves változás, Forrás: Bloomberg -->