Orbánékat legyőzte az államadósság?

A kormány az elmúlt időszakban csökkenő pályára helyzete Magyarország adósságát – írta tavaly december közepén kiadott közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A gazdasági tárca akkori közleményében hangsúlyozta, hogy „Magyarország új kormánya 2010 közepén szinte megoldhatatlan gazdaságpolitikai helyzetet örökölt, az államadósság szintje közel 82 százalék volt. Hazánk elsősorban az államadósság magas szintje és kedvezőtlen szerkezete miatt vált a térség egyik legsebezhetőbb országává”

„Az új Alaptörvény előírja, hogy az államadósságot 50 százalék alá kell csökkenteni, ennek érdekében kormányzat elkötelezett az államadósság csökkentése iránt, melynek hatására Magyarország államadóssága a tavaly év végi több mint 81 százalékos GDP arányos értékről, 79,7 százalékra csökkent” – zárult a közlemény.Az NGM ugyanakkor nem közölte, hogy az adat mely periódus végére értendő.

Akkor azt írtuk, hogy: „a kormányzat a nyugdíjpénztári vagyon csaknem teljes átvételével csökkentette az államadósságot ebben az évben, ugyanakkor a közlemény alapján látható, hogy a GDP közel 10 százalékának megfelelő vagyonnal sem sikerült érdemben csökkenteni a GDP-arányos államadósságot”.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss elemzése szerint az államadósság ugyanakkor a GDP 82,6 százalékára emelkedett 2011 harmadik negyedévének végén. Így tehát, a magán-nyugdíjpénztári vagyon csaknem teljes átvételével sem sikerült „csökkenő pályára helyezni” az államadósságot, sőt, növekedésnek indult.

Orbán Viktor miniszterelnök szeptemberben arról beszélt, hogy az akkori 77 százalékos államadósságot 73 százalékra fogjuk csökkenteni, mert októberben és novemberben nem veszünk fel új hiteleket. Az államadósság nagyrészt a forint esése miatt növekedett újra.

A forint történelmi mélypontra esett az euróval szemben novemberben, 318-as jegyzés alatt. A hazai deviza azóta sem tudott érdemben erősödni, jelenleg is közel áll a historikus mélypontjához: 315 forinton jegyzik az eurót hétfőn.

Miért esett a forint?

A forint elmúlt hónapokban elszenvedett gyengülése pedig két tényezőre vezethető vissza. Egyrészt, érdemben romlott a nemzetközi befektetői környezet, ami a kockázatvállalási hajlandóság csökkenését eredményezte, így a feltörekvő devizák estek.

Másrészt, a kormányzat gazdaságpolitikai lépései miatt (végtörlesztés, új MNB-törvény) is esett a forint. Két hitelminősítő is befektetésre nem ajánlott, vagyis bóvli kategóriába minősítette le Magyarországot, amely további leértékelődési nyomás alá helyezte a magyar eszközöket. A Standard & Poor’s nagyrészt a kormányzat gazdaságpolitikájának kiszámíthatatlansága miatt lépett.

Az IMF-megállapodással kapcsolatos bizonytalanságok miatt pedig továbbra is leértékelődési nyomás alatt lehet a forint. Emlékezetes, a kormányzat a múlt pénteken elfogadta a jegybanktörvényt, és nem vette figyelembe az EU-IMF delegációjának legfőbb kritikáit (Monetáris Tanács bővítése, új, harmadik alelnök kinevezése a kormányfő által).