Elemző: Beleszédültünk az Orbán-kormány gazdaságpolitikájába

Nagy mértékben átrendeződött az adópolitika és több jelentős szerkezeti reformot hirdetett meg a kormány, ezeknek a többségébe már bele is kezdett (például szociális rendszer átszabása; felsőoktatási reform; önkormányzati rendszer átalakítása stb.). Mindeközben 2010 nyarán szakított az IMF-fel, majd 2011 novembere óta igyekszik újabb pénzügyi védőhálót kérni tőle – hangsúlyozzák a Raiffeisen elemzői.

Török Zoltán elemzőcsoportja szerint ez utóbbi kétarcúság jelképesen a gazdaságpolitika egészét áthatja: miközben ugyanis a kormányzás indulásában a növekedés élénkítése volt a középpontban a fiskális fegyelem pedig egészen a háttérbe szorult, addig mostanra éppen az utóbbira terelődött a hangsúly.

Úgy látják, „nagy erőkkel rángatják tehát a gazdaságot a kormányzati cikk-cakkok, aminek következtében előre nagyon nem jutottunk, viszont némileg beleszédültünk a rángatásba”.

A kormányzatnak sok hangzatos szlogenje volt, mint például a gazdasági növekedés felpörgetése, a munkahelyteremtés vagy az adósság elleni háború – idézik fel a közgazdászok.

Nézzük csak mint mondanak a statisztikák: 2010 harmadik negyedével kezdődő és az idei év első negyedével záródó időszakban a kumulált gazdasági növekedés 0,5 százalék volt – írják, ami nézetük szerint nem sokkal több, mint a semmi. Ugyanebben az időszakban az euró-övezeti kumulált gazdasági növekedés 1,3 százalék volt. Megjegyzik, a valósághoz hozzátartozik, hogy ha nem vennénk figyelembe az idei első negyedévet, akkor hazai növekedési előnyt mutatnának a számok.

A nagyjából 80 százalék körüli államadósság/GDP hányados stabilizálódott, de  a „jó hír az, hogy nem emelkedett tovább”, és ezt nagyon kevés európai ország tudja elmondani magáról – emelik ki. Azt is hozzá kell tenni, hogy a mutató csökkenését az utóbbi időben a gyenge forintárfolyam akadályozta.

Munkahelyteremtésről azt írják, hogy nagyjából 50 ezerrel többen dolgoznak ma, mint két évvel ezelőtt. De két év alatt a munkanélküliek száma is emelkedett, ezért a munkanélküliségi ráta gyakorlatilag változatlan maradt.

Ráadásul az új munkahelyek alapvetően a közmunkaprogramok újraindulásának köszönhetőek. Ránézve tehát a fő célkitűzésekre, azt láthatjuk, hogy sok sikerről nemigen lehet beszámolni egyelőre. Viszont hozzá kell tennünk nagyon gyorsan azt is, hogy a külső környezet rendkívül barátságtalan fordulatot vett. Valójában talán már az is eredmény, hogy a magyar gazdaság egyelőre képes így tartani magát – vélik a közgazdászok.

Ráadásul a költségvetési fegyelmezettség ügyében valóban vannak eredmények: mind idén, mind pedig jövőre elérhető közelségbe került a 3%-os államháztartási hiány teljesítése a két Széll Kálmán tervnek köszönhetően. Erre pedig mióta Magyarország tagja az EU-nak még nem került sor. Így jó esélyünk van arra, hogy a 2004 nyarán indított Túlzott Deficit Eljárás hazánkkal szemben jövőre feloldásra kerüljön. A gazdaságpolitika minősége abban a tekintetben csapnivaló volt, hogy mennyire teremt kiszámítható gazdasági környezetet a vállalatok és a munkavállalók számára a Raiffeisen elemzői szerint.

Amennyiben a következő két évben kevesebb a kormányzati meglepetés, akkor az időszak végére kedvezőbb egyenleget lehet talán vonni. Mindazonáltal ehhez arra is szükség volna, hogy a külső környezetben a legrosszabb forgatókönyv (Görögország kilépése az euró-zónából) ne váljék valóra, illetve a kormányzati szándékot az IMF-hitelszerződés aláírására a tettek is kövessék.

Ma azonban mindkettő tekintetében óriási a bizonytalanság. Ha egy optimista forgatókönyvben gondolkodunk, akkor sem számítunk idén gazdasági növekedésre és a jövő évi növekedési prognózisunkat is rontottuk (1,5 százalékról 1% százalékra), miközben a pesszimista verzióban az idei recessziót követően jövőre sem tud növekedés felmutatni a magyar gazdaság.

A bank közgazdászainak várakozása szerint az euró/forint árfolyam a nyári hónapokban 300 körül fog mozogni, és csak az optimista forgatókönyv mellett válik lehetségessé a jegybanki alapkamat kismértékű (25 bázispontos) csökkentése idén.