Elemzők: 550-600 milliárdos megszorítás jöhet Magyarországon

Az előzetes tárgyalások főként az ország várt 2012-13-as makrogazdasági és fiskális pályájára koncentráltak – írják az OTP Bank közgazdászai abban az elemzésükben, amelyben összefoglalják az EU/IMF-tárgyalások eredményeit. Az elfogadott 2013-as költségvetés makropályájának és magának a költségvetésnek az alapos vizsgálata után az IMF komoly eltéréseket talált az általa várt makropályához képest. Eközben az is kiderült, hogy a Valutaalap ragaszkodik a Konvergenciaprogramban vállalt 2,2 százalékos deficitcélhoz.

Miután az Európai Bizottság feloldotta a Kohéziós Alapból történő utalások befagyasztását, a kormány bejelentette 300 milliárd forintos munkahelyteremtő programját, amivel szembe azonban bizonytalan bevételi forrásokat állított. Az OTP elemzőinek számításai szerint az elfogadott költségvetés és a jelenlegi piaci növekedési várakozások alapján az EU/IMF páros 4-4,2 százalékos deficittel kalkulálhat jövőre. Ez alapján, ha az IMF tényleg ragaszkodik a 2,2 százalékos deficitcélhoz, akkor a GDP 1,8-2,0 százalékának megfelelő fiskális rés van a 2013-as tervben. Ez mintegy 550-600 milliárd forint.

Az elemzők úgy vélik, ez a jelentős különbség lesz a következő tárgyalási forduló fő témája. Amennyiben a kormányzat már szeptemberben folytatni szeretné a tárgyalásokat, javaslatot kell tenniük az IMF által talált rés befoltozására. Ezzel kapcsolatban három észrevételünk van.

1. Figyelembe véve az Országgyűlés működési rendjéből adódó augusztusi nyári szünetet, a rendelkezésre álló idő kifejezetten rövid.

2. A rés méretéből (550-600 milliárd forint) következően nem valószínű, hogy a kormányzat nem-hagyományos eszközökkel képes lenne megoldani a problémát. Az OTP elemzői szerinta a rés megszüntetése csak akkor lehetséges, ha bizonyos részeket feladnak az eddigi gazdaságpolitikájukból. Az erre való hajlandóság azonban erősen kérdéses komoly piaci nyomás nélkül.

3. Lényegesek lesznek a túlzott deficiteljárással kapcsolatos fejlemények is. Az elfogadott 2013-as büdzsé jelentős mértékben eltér a legutóbbi bizottsági előrejelzéstől, és a következő felülvizsgálat szeptemberben lesz. Amennyiben a kormányzat nem módosítja a költségvetési terveit, azzal a túlzott deficiteljárást kockáztatja.

„Miután a kormány bemutatja a tervet a költségvetési rés megszüntetésére, folytatódhatnak a tárgyalások” – véli Tardos Gergely elemzőcsoportja. Hozzáteszik, ebben a fázisban valószínűleg a tervezett intézkedések növekedési hatási kerülnek a fókuszba, és néhány módosítási javaslat is előkerülhet, melyek a potenciális növekedést javítanák.

Úgy vélik, az elmúlt években bekövetkezett, a befektetői környezetet erősen negatívan érintő sokkok, és ezek potenciális növekedésre gyakorolt hatásai lehetnek a megállapodás fő kerékkötői. A tárgyalás ezen fázisában növekedési szempontból a már jól ismert problémák kerülhetnek ismét elő (A közösségi közlekedési hálózat;  a közszférában dolgozók magas száma; adószabályozási kérdések: egykulcsos jövedelemadó kritikája, vagyonadó bevezetése, vagy a társasági adó emelése; a bankrendszerrel való kapcsolat).

Ezt a fázist követően az IMF-nek biztosítania kell a stabil és biztos üzleti hátteret Magyarországon, annak érdekében, hogy segítse a növekedést, és ezáltal lehetővé tegye az egész program sikerét. A nagyon alacsony beruházási aktivitás a legkritikusabb tünete a hazai gazdaság gyengeségének, ennek javítása nélkül a siker elképzelhetetlen. Azonban a beruházások beindításában a bankszektornak fontos szerepe van – írják az OTP elemzői, akik ez alapján úgy vélik, az IMF a bankrendszer közreműködését is igényelni fogja.

2008-ban az IMF arra kérte a nyugat-európai anyabankokat, hogy garantálják, nem fogják kivonni a tőkét az országból. Jelenleg ilyesmire nincs szükség, azonban másféle garancia elkerülhetetlen a megfelelő befektetési háttér biztosítása érdekében. Ennek érdekében a kormányzatnak jelentős mértékben változtatnia kell a bankrendszerhez való hozzáállásán és a régiós bankokkal versenyképes környezetet kell biztosítania annak érdekben, hogy a bankcsoportokon belül a magyar leánybankok pozíciója javuljon. A közgazdászok szerint ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az anyabankok biztosítsák a hitelezéshez szükséges finanszírozást, és ezáltal elősegítsék a befektetések beindulását. Ezt a kompromisszumot valószínűleg a nyugat-európai anyabankokkal kell megkötni, figyelembe véve a magyarországi leánybankok jelentős függőségét az anyabanktól. Ehhez a kormányzatnak a régiós átlagra kéne csökkentenie a bankadót, felül kéne vizsgálnia a teljes tranzakciós adó filozófiáját, valamint stabil és előre tervezhető működési hátteret kéne biztosítania.

A bank elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy a kormányzatnak nehéz és politikailag fájdalmas lépéseket kéne tennie az IMF-források megszerzéséhez. Látható, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) igyekszik minél több forint kötvényt kibocsátani, ráadásul a lakossági kibocsátásból befolyó összeg is nagyobb a tervezettnél (január-júliusban a kint levő forintkötvény állomány 464 milliárd forinttal, a DKJ 152 milliárd forinttal, míg a lakossági állampapír állomány 172 milliárd forinttal nőtt).

Ráadásul a magas fiskális tartalék (körülbelül 2642 milliárd forint, avagy 9,2 milliárd euró, melynek 60 százaléka abszolút likvid) nem teszi szükségessé az azonnali megállapodást. Összességében tehát a kormányzati hajlandóság az IMF feltételeinek azonnali teljesítésére meglehetősen alacsony lehet, főleg ezekben a hetekben, amikor a kötvényhozamok nagymértékben estek. Ez a hozzáállás azonban könnyen megváltozhat, amennyiben komolyabb korrekció következik be a piacokon – hangsúlyozzák az OTP közgazdászai. Véleményük szerint erre akkor kerülhet sor:

- Ha az ÁKK nem tudja értékesíteni a tervezett mennyiségeket az aukciókon

- Ha az eurózóna perifériális adósságválsága súlyosbodik és a külföldi finanszírozás bizonytalanná válik

- Amennyiben a jelenlegi, fejlődő piacok kötvényei iránti jelentős keresletet eredményező, hozamvadász magatartás megszűnik és a fejlődő piaci kötvények iránti kereslet visszaesik 

- Ha a bizalom hiánya a forinteszközök jelentős leértékelődését eredményezi, a bankszektor stabilitását is veszélyeztetve

Az elemzők továbbra is úgy vélekednek, hogy a kormányzat hajlandósága ezen döntések gyors meghozatalára, komoly piaci nyomás nélkül meglehetősen bizonytalan. Ezáltal a gyors – szeptember-október környéki – megállapodás valószínűsége jelentősen csökken.
 
Felhívják a figyelmet arra is, hogy ez a stratégia az adósságpálya hosszú távú fenntarthatóságára is hatással van. Az erőltetett kötvénykibocsátások magasabb hozamot eredményeztek ebben az időszakban. Ahogy egyre több IMF kölcsön és külföldi devizában denominált adósság cserélődik le magas kamatú forint adósságra, az éves kamatfizetés gyorsan nő a nagymértékű kamatkülönbség miatt. A korábbi forint kötvények lecserélése is növeli a kamatfizetést, de sokkal kisebb mértékben. Az elemzők szerint a kedvező környezet csökkenti a gyors IMF-megállapodás esélyét, ezáltal azonban hosszú távon rontva a fiskális kilátásokat.