Raskó: a magyar mezőgazdaságot a politika tönkretette

Az EU-n belül a GDP 3 százalékát szeretnék innovációra fordítani. Hogy melyik iparág mennyit forgat bele a saját innovációjába, az dönti el, sikeres lesz-e – véli Veres Zsolt, az IBM országigazgatója. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója azonban azt mondta: szerinte nyertes és vesztes ágazatok nincsenek, csak nyertek és vesztes cégek. A sikernek vagy a sikertelenségnek nincsenek igazán ágazati jellegzetességei. Épp ezért nem is egyes ágazatokat kellene kijelölni, amelyek fejlesztésében segíthet az állam.

Egyre kevésbé van piacgazdaság Magyarországon, ezért vannak tényezők, amelyek befolyásolják, hogy vállalkozásunk mennyire eredményes – reagált Raskó György agrárvállalkozó. A mezőgazdaság például „egészen hihetetlen” támogatást kapott EU-s pénzekből 2004 óta, de hatékonyságban, versenyképességben katasztrofális teljesítményt nyújt. De egyre kevésbé versenyorientált az EU is szerinte. A mezőgazdasági termelés ezért is csökkent EU-szerte, a 2004-ben csatlakozóknál is nagyok a bajok, egyedül Lengyelországot leszámítva. Pedig hatalmas a kereslet a világpiacon, „szinte bármit el lehet adni”, de nincs mit eladnunk. Annál jobb ötlet pedig nincs szerinte sokak számára, mint az államhoz fordulni szanálásért, ahogy az most a húsiparban is látszik. Egy cég ezt megkapta, most jelentkezett még néhány, és jelentkezni fog a többi is, ha megtehetik. A beruházási kedv azonban zuhan. „Mint vállakozó, nem tudok eligazodni a mai politikai, gazdasági környezetben. Annyi kockázat van, hogy a nyereségünket meggondolom, hogy újra befektessem-e” – mondta.

A tudás maga, a szakértelem az adott iparághoz sokat számít, ám a mentalitást sem szabad elfelejteni – utalt egy felmérésre Veres Zsolt. Előtérbe került a technológia is: a vezetők 71 százaléka azt mondta, hogy a megfelelő technológia nélkül nem lehet sikeres egy cég. A vállalatvezetőknek ma még csak 16-18 százaléka mondja azt, hogy az online közösségi háló fontos az üzletben is, de 60 százalékuk szerint 3-5 éven belül kiemelkedő lehet az üzleti kapcsolatrendszer új alapokra helyezésében. „Én hiszek abban, hogy van piacgazdaság. A verseny a meghatározó” – válaszolt Raskónak. Szintén kulcsfontosságúnak nevezte azt is, hogy mit kezd az ember azzal az információval, ami a kezében van. Lehet egy vállalatvezetőnek sok információja, de hogyan tudja ezt üzletileg jövedelmezővé fordítani – tette fel a kérdést. Jó példa erre szerinte az EU-s pályázatok ügye, ahol nagyon sok helyen hiányzott a projektszemlélet. Ezért van az, hogy bár sok a pénz elvileg, mégsem látjuk a hatását.

„A magyar mezőgazdaságot a politika tönkretette. Nem most, hanem 1990 után, de a folyamat most is folytatódik” – mondta Raskó. Szerinte ez a téma túlpolitizált. Mi vagyunk például az egyetlen ország az EU-ban, ahol jogi személy nem vásárolhat földet. Ami földtörvény most készül, az azt eredményezheti, hogy további 20-30 százalékkal visszaeshet az agrárium.

Pedig egyedülálló, hogy egy ország földjeinek 48 százaléka termőföld legyen. Csakhogy a technológiában súlyos a lemaradás. „Elküldtem a sertéságazatunk vezetőjét egy hétre Hollandiába. Hazajött, és egy hétre depressziós volt, annyira elhúznak mellettünk” – mesélte saját cége példáját Raskó. Hollandia és Magyarország közt 18-szoros a termelékenységi különbség. „Itt az a menő, ha valaki visszamegy a múltba, akár termelési állományban, akár technológiában” – fogalmazott. A kormány hatalmas támogatással segíti például a szürkemarhaprogramot, az állomány a 30-szorosára növekedett, de ennyi turista nincsen. Másra pedig nem alkalmas az állat, mint a turistáknak megmutatni, az éttermek nem vásárolják a húsát, mert nem eladható, feldolgozni nem lehet, mert nincs, aki megvegye, „a termelékenysége a nullával egyenlő”, ha nem idegenforgalmi látványként kezelik. Mégis ehhez adják a legtöbb támogatást. „Valóban a technológiát tartom a legfontosabbnak és a továbbképzést, amire az embereimet kötelezem is” – mondta Raskó

Csorbai Hajnalka, az Opten Kft. stratégiai igazgatója úgy látja: igenis vannak különbségek az ágazatok közt, vannak kijelölt ágazatok, akár pozitív, akár negatív irányban. Az ágazati adóknál is lehet látni, hogy a kormány keményen belenyúlt a rendszerbe. Az építőipar tradicionálisan rossz helyzetben van például. De itt Magyarországon olyan elaprózódott cégstruktúra van, hogy ha a cégek fele eltűnne, azt sem biztos, hogy észrevennénk. Az igazán nagy baj az, hogy nem felszámolással tűnnek el, hanem úgy, hogy adósságokat hagynak maguk után, ez okoz sok bajt.

Több ágazat ideiglenesen azért lett vesztes, mert a gazdaságpolitikai cikkcakkok zuhanórepülésbe tették, és most visszazuhannak az eredetinél is mélyebbre – válaszolt erre Palócz Éva. Az ideiglenes „politikai rángatózásokon” túl azonban az egyes cégeket lehet szerinte sikeresnek vagy sikertelennek minősíteni.