Magyar sonkát húsvétra

Átalakítja az élelmiszer külkereskedelmének szerkezetét a gyenge forint, és – más tényezők miatt is – módosul az év első élelmiszer-kereskedelmi felfutása, a húsvéti kínálat is. A forint mélyrepülése nem jó a fogyasztóknak, és de az exportáló cégeken túl a hazai piacra termelő vállalatoknak is kedvez, hiszen – egy pontig – képes távoltartani a külföldi termékeket.

A forintgyengülés is szerepet játszik abban, hogy a húsiparban az élősertés importja érdemben csökkent, a húsalapanyag behozatala azonban még növekedett is – mutatott rá egy látszólagos ellentmondásra lapunknak Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke szerint ennek oka, hogy a húsfeldolgozók jelentős része egyre inkább célzottan vásárol alapanyagot. „Ha a külföldi élősertés olcsó, megéri megvenni, és a feldolgozás profiljába nem illő húsrészeket más módon hasznosítani. Ha azonban drága – mint most, a gyenge forint idején –, akkor az ipar csak azt a néhány húsrészt, például apróhúst, kolbászhúst vásárolja, amire szüksége van, hiszen az egyéb darabokat nehezen tudná értékesíteni.” Éder rámutatott arra, hogy ezzel párhuzamosan megnövekedett a hazai élősertés exportja is, vagyis „a korábbiakkal ellentétben ma egyre nagyobb mennyiségben kerül exportra az alacsonyabb hozzáadott értéket képviselő élőállat, és növekszik a magasabb feldolgozottsági fokon lévő húsrészek behozatala. Ez nem szerencsés a külkereskedelem szerkezete szempontjából.”

A hagyományos húsvéti termékekről szólva Éder Tamás kijelentette: „a boltokban kapható hagyományos füstöltáru döntően magyar termék, a korábbi években tapasztalható szlovák dömping mára jelentősen zsugorodott. Akkor a szlovák behozatal oka a sonka megnevezés eltérő használata volt, valamint az, hogy korábban sok magyar cég nem rendelkezett a gyorspácolt, főtt termékek gyártásához szükséges technológiával. Azóta az élelmiszerkönyveket harmonizálták, a magyar cégek pedig technológiai beruházásokat eszközöltek, így mára nagy mennyiségben már nem éri meg szlovák füstöltárut behozni, bár kisebb mennyiségben most is van importáru a boltok polcain” – tette hozzá Éder Tamás.

Ellenkező hatások

„Tény, hogy a forint gyengülése drágítja az importot, ám tavalyhoz képest az inflációs nyomás gyengül. Az árfolyam drágító hatása mellett tehát van ellenkező irányú hatás is” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára lapunknak elmondta: „Érdemi az alapanyag-import is, különösen a hazai húsiparban. Ez gyenge forint esetén valóban drágíthatja a késztermék árát” – mondta el Vámos György, aki szerint az alacsony szintű fogyasztás miatt a gyártók és a kereskedők egyaránt érdekeltek az áremelkedés csillapításában. Ennek ellenére a főtitkár szerint egyes, importból származó termékek esetében áremelkedésre lehet számítani.