BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Valóra válhat a kormány álma

Ha minden jól alakul, akkor az év végére 2 százalékos gazdasági növekedés lesz Magyarországon, véli Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. A rezsicsökkentés leviszi az inflációt, a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók béremelése pedig jótékony hatással lesz a reálbérekre. A közgazdász szerint mindez bővíti a fogyasztást, amiben a gyenge bázis is szerepet játszhat. Az ipari termelés is növekedésnek indul, miközben az MNB hitelprogramja felpörgetheti a hitelezést. Ha minden jól alakul, akkor az EU-s pénzek lehívásának felgyorsulása is segítheti a gazdaságot.

„A rezsicsökkentés második körének hatására novemberre és decemberre akár 1 százalék alá is csökkenhet az infláció, mivel idén még az első 10 százalékos mérséklés is benne lesz az indexben” – mondta a Világgazdaságnak Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza.

A fűtési szezon kezdetével 11,1 százalékkal csökken a villamos energia, a gáz és a távfűtés ára – jelentette be Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön, Visegrádon, a kormánypárti frakciószövetség évadnyitó ülésének helyszínén. Szavai szerint a rezsicsökkentés vagy október 15-én, vagy november 1-jén lép hatályba.

Suppan Gergely szerint ugyan csak pár hónapig lesz 1 százalék körül az infláció, de ez is elég lehet akkor, hogy a nettó bérek jelentősen növekedjenek. „A pedagógusok és az egészségügyi dolgozók béremelése összesen 2 százalékponttal növelheti a nettó béreket, vagyis a jelenlegi 5 százalék körüli ütemről 7-re emelkedhet a bérnövekedés üteme” – fejtegette a közgazdász. Mindez szerinte 6 százalék körüli reálbér-növekedéshez vezethet az év vége felé.

Idén január és június között a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 228 200 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 239 400, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 219 100 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 77 700 forint volt.

„A fogyasztást az is segítheti az év utolsó hónapjaiban, hogy a bázis rendkívül gyenge volt. A kiskereskedelmi forgalom a tavalyi nagyobb visszaesés és a reálbér növekedésének hatására akár 4–5 százalékkal is növekedhet” – vélekedett Suppan Gergely. A fenntarthatóság azonban kérdéses – tette hozzá.

„Kedvező adatok érkeznek a munkanélküliség felől is, és tovább javulhat a fogyasztói bizalom is mindezek hatására” – emelte ki Suppan. Idén május–júliusban 3 millió 964 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma A KSH tájékoztatása szerint , ami 56 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. Ez jórészt azonban a közmunka emelkedésének köszönhető. Ugyanebben az időszakban a munkanélküliek 446 ezer fős létszáma csökkenést mutatott 2012 azonos időszakához viszonyítva, így a munkanélküliségi ráta 10,1 százalékra mérséklődött.

A TakarékBank vezető közgazdásza szerint fordulat látszik Európa-szerte, amit megerősítenek a második negyedéves GDP-adatok és a beszerzésimenedzser-indexek is. Az euróövezetben 0,3 százalékkal nőtt a GDP a második negyedévben az előző negyedévhez képest. „A harmadik negyedévben egyre több ország kerülhet ki a recesszióból” – tette hozzá a közgazdász.

„Németország stabil lábakon áll, ami kulcsfontosságú Magyarország számára is” – mondta Suppan. A német GDP 0,7 százalékkal nőtt a második negyedévben. Az európai kilábalás hatására a magyar ipari termelésben (exportban) is fordulhat a trend, amiben a bázishatás is sokat segíthet – hangsúlyozta a szakértő.

A KSH pénteki adatai szerint júliusban – előzetes adatok alapján – az ipari termelés 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A munkanaphatástól megtisztított ipari index 2,5 százalékkal emelkedett. A termelés az év első hét hónapjában 0,7 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari termelési index júliusban 0,3 százalékkal nőtt.

Komoly húzóerő lehet az Európai Uniós péntek lehívásának gyorsítása. „Az év vége felé még gyorsabban fogják lehívni az EU-s pénzeket. A kórházberuházások és a stadionépítések is segíthetik a növekedést” – fejtegette Suppan.

A Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja is hozzájárulhat a kilábaláshoz. „Több száz milliárd forint új beruházási hitel került a kkv-khoz” – jegyezte meg az elemző. Mindezek elhozhatják a fordulatot a versenyszféra beruházásaiban is.

Mindezek alapján Suppan Gergely szerint az év végére akár 1,8–2 százalékkal is növekedhet a GDP. „Ebben fontos szerepe lehet a bázishatásnak is” – mondta. A tavalyi utolsó negyedévben éves összevetésben 2,7 százalékkal zsugorodott a gazdaság.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.