Csodafegyver a rezsicsökkentés?

Háromlépcsős idei rezsicsökkentésről döntött a Fidesz-KDNP: a gáz ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áram ára szeptember 1-jétől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig október 1-jétől 3,3 százalékkal csökken - jelentette be Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szombaton. Vagyis a rezsicsökkentés kisebb lesz, mint a korábbiak, a kampányban pedig még nem jelennek meg a számlákon az eredményei.

Ugyanakkor a rezsicsökkentésnél nagyobb politikai csodafegyvert nem találtak még ki Magyarországon. Az eddigi felmérések legalábbis ezt igazolják: a rezsicsökkentés első ütemének bejelentése óta visszatért a 2012 végére olvadozni látszó Fidesz-előny a közvélemény-kutatóknál.

Az elmúlt egy évben szinte minden hétre jutott egy-egy újabb rezsiszabályozás. Vagy más-más szolgáltatások ára csökkent, vagy a számlaképet alakították át, vagy arról vitatkoztak, mi lesz a közműszolgáltatókkal. De még a banki tranzakciós díjak mérséklését is pénzügyi rezsicsökkentésnek nevezték el – a lényeg annyi volt, hogy minél többször hangozzon el a varázsszó: rezsicsökkentés. Amikor a Századvég bemutatta a felmérését, amely szerint a magyarok 99 százaléka hallott már a rezsicsökkentésről, sokaknak az juthatott eszébe: csoda, hogy még mindig van 1 százalék, akik nem.

Az egyelőre mégis nehezen számszerűsíthető, milyen eredményt hoz a rezsi csökkentése az egyes emberek számára. Nem kérdés, hogy rövid távon látványos a javulás, az összesen már húsz százalékos csökkentés sokaknak jöhetett nagyon jól. Segíti a kormány céljait az is, hogy idén eddig a hétig nagyon meleg volt az idő, tavaly pedig még március végén is telünk volt. Így aztán, hacsak nem lesz újra egy olyan március, mint a tavalyi, a választás előtti pár hónapban jó eséllyel még a rezsicsökkentés nélkül is jóval alacsonyabb számlákat kapnának a háztartások, mint tavaly olyankor, a csökkentéssel pedig különösen nagy lesz a megtakarítás.

Az már furcsább reakciókat szült, amikor kitalálták, hogy a társasházakban hirdetni kell, mennyit spóroltak a lakók a szemétszállítás vagy a közös áram olcsóbbá tételével. Az előzetes számítások szerint lehetnek lakótömbök, ahol az egyes lakásokra lebontva 10-20 forint a havi spórolás ezen a tételen.

A szakértők pedig arra is figyelmeztetnek: bizonytalan, hogy hosszú távon milyen lesz a hatás. Sokan attól tartanak, hogy ha a közműcégeknek kisebb lesz a bevételük, az árat az ipari fogyasztókra terhelhetik rá, amit közvetetten szintén minden fogyasztó megérez. Ennél is nagyobb veszélyforrás az, ha a fejlesztéseken kezdenek el jobb híján spórolni. A 80-as évek Kelet-Európájából, de napjaink Latin-Amerikájából is ismerős lehet a példa, ahogy egy-egy országban gyakoribbá és hosszabbá válnak a gázleállások vagy áramszünetek, mert épp elromlott valami, javítani pedig nincs pénz. A hozzáértők szerint sem biztos, hogy itt is ez történne, rövid távon pedig egész biztosan nem fenyeget a veszély, de a hosszú távú kockázat adott. 

1970 óta nem volt ilyen
Az inflációs adatokat figyelve mindenkit megdöbbentő eredményeket hoz a rezsicsökkentés. A havi adatok újabb és újabb rekord alacsony mélységekbe kerülnek, nagyrészt a közműáraknak köszönhetően. Decemberben például 0,4 százalékos volt a pénzromlás, ilyen adatra 1970-ben volt utoljára példa. De az árnyoldalai még ennek is megvannak, erre pedig nem is egy baloldali gazdaságpolitikus, hanem Varga Mihály figyelmeztetett. Egy január eleji sajtótájékoztatóján azt mondta: az, hogy az eredetileg tervezett 5 százalék fölötti helyett 1,8 százalékos az éves infláció, jelentős adókiesést jelentett. Főleg az áfabevételeknél volt nagy kiesés, ott 130-140 milliárddal kevesebb folyt be.