Ezek a szabálytalanságok borítják ki a hazai autósokat

A iros lámpán áthajtásra a legkényesebbek a magyar autósok, ezt a szabálytalanságot 28,9 százalék tartja elfogadhatatlannak - derült ki az Automax friss felméréséből. A második legidegesítőbb kihágás az, ha valaki nem segíti a megkülönböztető jelzéssel érkező járművet (23,1 százalék). Ezután az indexelés mellőzése (10,8 százalék) következik, majd a követési távolság be nem tartása (9,3 százalék) zavarja az autósokat.

 Ha a szabályosan közlekedő autóst egy másik balesetveszélybe sodorja, először is igyekszik azt elkerülni. „Ahogy egy válaszadó fogalmazott, addig jó, míg a másik autós tud segíteni a szabálytalan sofőrnek. Persze utána már jöhet a feszültség levezetése, ami legnagyobb valószínűséggel egy kiadós dudálásba torkollik, ezt a káromkodás, a reflektorozás, illetve az előbbi három kombinációja követi” – mondta Nagy Tibor az Automax Kft. ügyvezetője.

[caption id="" align="alignleft" width="600"] A pirosn áthajtás borítja ki leginkább az autósokat - Fotó: Automax[/caption]

Az Automax kutatása az autósokban élő sztereotípiákra is rávilágított, eszerint a magyar autósok sorrendben a BMW, Audi, Suzuki, Mercedes, illetve Volkswagen márkájú járművek vezetőit gondolják a leginkább szabálytalankodónak. Ezzel szemben a leginkább szabálykövetőnek az Opelt, Volvot, Toyotát és Fordot vezető autósok mutatkoztak.

Ez rendszerint valóban így történik, a megkérdezettek 37 százaléka azonnal dudál, ha valamilyen szabálytalanságot tapasztal. Ezután az autósok leginkább káromkodással vezetik le felgyülemlett feszültségüket, a megkérdezettek 23,8 százaléka tölti ki így a mérgét. A dudálást és a káromkodást a villogás követi, a válaszadók 19,7 százaléka gondolja jónak ha autója reflektorával egyszerűen levillogja szabálytalankodó társát.

„Nem hiszünk abban, hogy minden BMW-s szabálytalankodik, vagy hogy a Suzuki tulajdonosokra a legkevésbé jellemzőek a kisebb-nagyobb közlekedési kihágások, már csak azért sem, mert ez utóbbi márka mindkét toplistában helyet kapott. Az eredmények sokkal inkább az előítéletekre mutatnak rá, vagyis arra, amiket egy márkatulajdonosról általában véve feltételezünk”– árnyalta az eredményeket Nagy Tibor. A szakember hozzátette, a kutatás során megosztott történetekben sokszor kérdőjelezik meg az autósok a másik járművezető KRESZ-tudását. Éppen ezért nem véletlen, hogy a válaszadók több mint 40 százaléka szerint a sofőröknek javára válna, ha bizonyos időközönként újra kellene vizsgázniuk a KRESZ-ből.

Érdekes, hogy a gyorsahajtás nem zavarja a sofőröket, Violeta Bulc Európai Unió közlekedésért felelős biztosa szerint mégis érdemes lenne szigorúbban korlátozni a sebességet lakott területen. "Az Európai Unió tagállamainak meg kell vizsgálniuk annak a lehetőségnek a bevezetését, hogy a városi területeken 30 km/h-ban korlátozzák a sebességet "– mondta Violeta Bulc közlekedésért felelős biztos a Die Welt-nek adott interjújában.

A biztos szerint ezzel az intézkedéssel hatásosan csökkenteni lehetne a személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek számát. „Minden nap hetven ember veszíti életét az európai utakon, naponta ötszáz gyermek érintett” - hangsúlyozta a biztosasszony.