Mintegy 57 milliárd forintos többlet hiánnyal számol az idén a főváros – derül ki a szerdai közgyűlésre beterjesztett dokumentumok egyikéből. A Karácsony Gergely főpolgármester által jegyzett javaslat szerint – amely a 2020-as összevont költségvetésről szóló önkormányzati rendeletet módosítaná – a hiány növekedését a járvány gazdasági hatása okozza. Ennek kapcsán több tényezőt is nevesít: várhatóan alulteljesítenek az iparűzésiadó-bevételek (ipa), a fővárosi osztalékbevételek, a tárgyieszköz- és egyéb értékesítések, a bérleti, közterület-használati és parkolási díjak, és tetemes tétel a tömegközlekedés jegyárbevételének kiesése, valamint a kulturális ágazat pangása is.
A tömegközlekedés bevétele 18,34 milliárd forinttal maradt el az előző év azonos időszakáétól, ezért a főváros 17 milliárddal megemelné a BKK korábban meghatározott, 106,1 milliárd forintos forrásigényét.
A kulturális ágazat pangásának egyik elszenvedője a Fővárosi Állat- és Növénykert, a jelzett 730 milliós mínuszból a főváros 340 milliót vállalna magára.
Mentőövre szorul a Budapest Film Zrt. is, amely hetente 21 millió forintot bukott a második negyedévben, és mivel most is csak 25 százalékban telnek meg a vetítőtermei, 150 millió forintos segítséget kapnának. Az ipa 25 milliárdos mínuszba fordulhat 2019-hez képest.
A válság miatt létrejött, összességében több mint félszáz milliárdos lyuk méretes, de nem nagyságrendi eltérés az eredeti forgatókönyvhöz képest. A főváros 2020-as költségvetésének február végén elfogadott bevételi oldalát 284, a kiadásit 408,5, a deficitet pedig 124,5 milliárd forintra tervezték már a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése előtt is. Bár a városvezetés kommunikációjában ismétlődő elem a csődhelyzet, a fővárosi pénzügyi struktúra távolról sem ennyire drámai.
Ezt támasztja alá a főpolgármester által a Covid–19 okozta szituáció finanszírozására ajánlott megoldás tartalma is,
amely szerint látványos megszorítások és beruházástörlések nélkül is egyensúlyba hozható a büdzsé, részben a főváros jókora anyagi tartalékainak köszönhetően.
Karácsony Gergely alapvetően négy forráshoz nyúlna hozzá.
A fő elem, hogy erre az évre 30 milliárd forintnyi fejlesztést – a költségvetésben összesen 148 milliárd forintot különítettek el beruházásokra és felújításokra – törölnének, de a tervnek vannak érzékeny pontjai. Ilyen például, hogy lenulláznák a 3-as metró aluljáróinak rendbetételére szánt 8,9 milliárdot, 4,2 milliárdot elvennének az út- és hídfelújítástól, valamint a forgalomcsillapítástól, és a kerékpáros infrastruktúrától is elvonnának mintegy 300 millió forintot. (Ebből biciklitárolók épültek volna.)
Markáns tétel továbbá az a 13 milliárd forint, amilyen értékben adnának el értékpapírt a főváros állományából, és az, hogy 10 milliárd forintnyi extra EIB- (Európai Beruházási Bank) hitelt vonnának be. Gesztusértékű, hogy a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, a Főpolgármesteri Hivatal, valamint a fővárosi közszolgáltatási cégek is spórolnak, és elsődlegesen a 2020. évi várható, mérsékelt kiadási teljesítéseik révén összesen 3,6 milliárd forint megtakarítással veszik ki a részüket a teherviselésből.
Összességében a tavaly októberben megválasztott városvezetés ellenálló fővárost vett át, amely képes kezelni a koronavírussokkot, még a kormány által megnövelt szolidaritási adóval együtt is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.