BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az orosz–ukrán háború egy tőrdöfés az éghajlatváltozás elleni küzdelem szívébe

Becslések szerint 150 millió tonna szén-dioxid kerülhetett a légkörbe kizárólag az orosz–ukrán háború miatt. A harci egységek mozgása, a lángoló városok és a légtérzárak miatt hosszabb útvonalon közlekedő repülőgépek mind hatalmas mennyiségű káros anyagot hoztak létre. Emellett az elpusztult infrastruktúra újjáépítése is rengeteg szén-dioxidot termel.

Oroszország Ukrajna ellen 2022 februárjában indított háborúja több üvegházhatású gázt eredményezett, mint Belgium egész éves kibocsátása – derült ki egy, a dpa hírügynökség által szemlézett tanulmányból, melyet várhatóan hétfőn tesznek közzé Dubajban, az ENSZ éghajlatváltozási csúcstalálkozóján (COP28).

A Ukrainian serviceman of the 43rd Mechanized Brigade in snow camouflage takes part in a military training in an undisclosed location in the Kharkiv region on December 1, 2023, amid the Russian invasion of Ukraine.
Genya SAVILOV / AFP
Fotó: AFP

A Lennard de Klerk holland tudós vezette kutatócsoport szerint 

150 millió tonna, kifejezetten a háború miatt termelődött szén-dioxid került a levegőbe a háború kezdete óta.

A tanulmány szerint ennek csaknem negyede kifejezetten a katonai műveletek során került a levegőbe, például a csapatok által használt üzemanyagokból, 15 százalék tüzekből, 12 százalék pedig a légtérzárak miatt hosszabb útvonalra kényszerülő repülőgépekből származott.

A klímacsúcs küldöttei erőteljesebb fellépést sürgetnek az éghajlattal összefüggő egészségügyi kockázatokkal kapcsolatban

Mivel a globális hőmérséklet évtizedekig emelkedni fog, a szakértők szerint az országoknak növelniük kell az egészségügyi ellátás finanszírozását, mivel a hőhullámok egyre veszélyesebbé válnak, és olyan betegségek terjednek, mint a malária és a kolera.

A kutatók azt is mondták, hogy a kibocsátások jelentős része a tönkretett infrastruktúra – például a kahovkai gát – újjáépítéséből származik, kiemelve, hogy az építőipar a világon mindenhol jelentős mennyiségű üvegházhatású gáz kibocsátásáért felelős. De Klerk leszögezte: a világnak nagyobb figyelmet kellene fordítania a fegyveres konfliktusok  környezetre gyakorolt hatására, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrajnai háború nyomán végzett kutatások eredményeként Oroszországot akár éghajlati károk okozása miatt is felelősségre lehet vonni.

Oroszországnak jóvá kell tennie az agressziót, mellyel jelentős mértékű üvegházhatású gáz került a légkörbe, felgyorsítva ezzel az éghajlatváltozás negatív hatásait

– mondta.
Számítások szerint a háború az éghajlat terén már mintegy 9,6 milliárd dollárnyi kárt okozott Ukrajnának.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.