Az UMTS éve Európában

A meglévő GSM-rendszerek elértek technikai lehetőségeik határához. A számítógépek, a mobiltelefonok, a multimédia-tartalmak és az internet térnyerésének eredményeként aktuálissá vált egy új technológiai szabvány (UMTS-3G), amely sokéves fejlesztés, egyeztetési eredményeként jött létre. Az UMTS az alkalmazásokhoz, tartalomszolgáltatásokhoz való csatlakozás eddig nem látott széles körét biztosítja az ügyfelek részére, mint például videotelefon, e-kereskedelem, video-on-demand, online vásárlások. Az UMTS-rendszerek a várható fejlesztések révén képesek lesznek akár a helyi számítógépes hálózatoknál megszokott 10 Mb/s letöltési adatsebességre is.

A 3G világméretű premierjére, az első kereskedelmi szolgáltatás beindítására 2001 őszén került sor Japánban, majd Dél-Koreában. Az idén a nagy piacok közül megjelenik Kínában is. A japán és a kínai vállalatok stratégiája, hogy ezen a területen globális szolgáltatókká váljanak. Az USA-ban is léptek a generációváltás felé. A Magyarország-méretű egyes tagállamok részpiacain 7-8 licencet is értékesítettek. Szolgáltatóik már megjelentek Európában, és érdeklődnek régiónk iránt is.

Európa egyes országaiban - az ázsiai premiert követően másfél-két év késéssel - 2003-ban indultak meg az UMTS-kereskedelmi szolgáltatások. Az érintett országok sorába tartozik Olaszország, Ausztria, Nagy-Britannia, Svédország, Írország, Dánia, majd Szlovénia. A 2004. év várhatóan az UMTS-é lesz, decemberig a nyugat-európai országok mindegyikében beindul a kereskedelmi szolgáltatás. Az újonnan csatlakozott uniós államok közül legújabb példaként említhetjük Csehországot.

Az idén már 5,3 millió 3G-s mobiltelefon lesz az előfizetők kezében, szemben a múlt év végi 600 ezerrel szemben, tömeges előfizetőiszám-növekedés azonban csak 2005-től várható. A prognózisok szerint 2009-re a nyugat-európai mobil-előfizetők 70 százalékának (240 millió) már 3G-s készüléke lesz. Magyarország is hasonló penetrációt vár 2010-re.

Az Európai Unió tagállamainak döntő többségében műszaki és piaci megfontolások alapján döntöttek a 3G-licencek kiadásáról. A frekvencia korlátos, nagy értékű erőforrás. A versenyélénkítési szempontok figyelembevételével a kiadott engedélyek száma általában eggyel meghaladja a GSM-szolgáltatók számát, így az európai országok többségében 4-6 szolgáltatós UMTS-piac alakul ki.

Az engedélyértékesítés módját, a kiadott engedélyek számát, a lefedettségi előírásokat, a szolgáltatók által elnyerhető sávszélességet, az engedélyek időtartamát tekintve elmondható, hogy a kormányok országuk sajátosságai, a tőkepiac és az iparág aktuális helyzete alapján jártak el. A sokszínűség ellenére átlagosnak tekinthető a szolgáltatónkénti 15 évre szóló engedélykiadás.

Hazánkban a mobiltelefon-piac az elmúlt tíz évben óriási fejlődésen ment keresztül. A száz lakosra jutó előfizetések száma ma már meghaladja a nyolcvanat. A magyar távközlésnek érett, kis kockázatú, versenyző mobilpiaca van.

A hazai mobilszolgáltatók is felmérték az UMTS-nek a versenyélénkítésre gyakorolt hatását, és mindegyikük készül az UMTS-pályázaton történő megméretésre.

A távközlési szolgáltatók egy mára már sokkal kiforrottabb technológiát tudnak bevezetni, és az egyébként költséges beruházásokhoz szükséges fedezet is jobb feltételekkel teremthető meg, mint 2-3 évvel ezelőtt. Gyerekbetegségein átesett, kipróbált hálózati elemek és mind újabb előfizetői készülékek állnak rendelkezésükre, színesedik a tartalomszolgáltatási paletta, és jelentősen csökken a készülékek ára.

A múlt év végére kedvezőbbé vált a tőkepiaci helyzet is. A távközlési cégek olcsóbban jutnak pénzhez. 2004 elejére befejeződött a távközlési szektor konszolidációja, és újra szövetségalkotásról, befektetésekről és új beruházásokról szólnak a hírek.