Óriási a digitális szakadék

Ma már nem csak az üzleti szférában használják a világhálót mind szélesebb körben, a lakosság is erre voksol, s nem is csak információszerzésre, kommunikációs csatornaként és tanuláshoz is mind inkább ezt a médiumot választják - derül ki a német Ifo kutatóintézet közlemúltban készített felméréséből. Ugyanakkor még egy sor országban - köztük Magyarországon is - a felmérésben részt vevők azt nyilvánították ki, hogy az internethez való korlátozott hozzáférés nem jelent akadályt normál életvitelükben. Ezzel a véleménnyel azonban egy szintre kerültünk olyan országokkal, mint Paraguay vagy Indonézia, miközben például a svédek, finnek, norvégok, dánok vagy éppen a dél-koreaiak szerint az internet kiemelkedően fontos mind az üzleti, mind pedig a magánéletben.

A világháló, az ahhoz való hozzáférés egyre inkább megosztottá teszi a világot, s ez a gazdagság-szegénység vonala mentén megy végbe - állapítja meg a felmérés és a tanulmány. Az internet ugyanis egyben hozzáférést jelent az információkhoz és a tudáshoz, s ez magasabb életszínvonalat is eredményez. Nem szólva arról, hogy a tudás és a kommunikáció segít az embereknek a konfliktusok megoldásában is, szüksége ezen a téren is vitathatatlan. A digitális megosztottság - korántsem meglepő módon - jelentős eltérésekkel jelentkezik az egyes régiókban, régiók között, ám világátlagban is magas - áll az Ifo felmérésében. A megkérdezettek mintegy hatvan százaléka szerint saját régiójában a digitális megosztottság, azaz a jelentős eltérés az internethez való hozzáférésben nagy társadalmi, gazdasági megosztottságot jelez és okoz. Különösen igaz ez Oroszországra és Ukrajnára, illetve általában is a kelet-európai országokra, továbbá Latin-Amerikára, Afrikára és a legtöbb ázsiai országra .

A felmérés egy speciális kérdésre is kitért, nevezetesen, hogy milyen kontroll alatt kellene tartani a világhálót. Ezen a téren sem születtek meglepetések: egy sor ország az ENSZ feladatává tenné az internet szabályozásával összefüggő kérdések kezelését; a civilszervezetek ragaszkodnak az átláthatósághoz, a felhasználók bevonásához és a multitulajdonosi megközelítéshez. A megkérdezettek 92 százaléka szerint az internetnek a jövőben is úgy kellene működnie, mint napjainkban (azaz a civil szféra, a kormányzatok, az üzleti körök és a szakértők "koalíciójának" kezében kell hagyni), miközben azonban a világ legtöbb régiójában - kivéve Nyugat-Európát és Észak-Amerikát - úgy látják, a kormányoknak a mainál nagyobb szerepet kellene kapniuk a szabályozásban. Ez megfelel térségünkre is, igaz, elsősorban Oroszországban és Ukrajnában szorgalmazzák ezt a szakértők, továbbá olyan országokban, mint Kína.