Formálódó netirányítás

Budapestre kerülhet az internetet irányító globális fórum, az Internet Governance Forum (IGF) irodája – tudtuk meg Kovács Kálmán informatikai és hírközlési minisztertÕl. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium vezetÕje a november 16–18. között Tuniszban rendezett ENSZ Információs társadalom elnevezésÛ csúcstalálkozóján (WSIS) ajánlotta fel, hogy kerüljön Magyarországra az ENSZ égisze alatt létrejövÕ fórum központja. ErrÕl konzultált már a nemzetközi távközlési unió fÕtitkárával, és hamarosan írásban is megerÕsíti az ajánlatot. Az európai uniós tagság, az Ázsiával és az Egyesült Államokkal kiépített jó kapcsolatok miatt Magyarország rendkívül alkalmas arra, hogy érdemi közremÛködést vállaljon. Ehhez hozzájárul még, hogy világszerte kedvezÕ kép él hazánkról a tudásintenzív területeken, így például a számítástechnikában – tette hozzá.

Az IGF létrehozása egy kompromisszumnak köszönhetÕ, amely a tuniszi csúcstalálkozó egyik központi témáját, az internet ellenÕrzésének kérdését zárta le. Komoly vita alakult ki ugyanis az Egyesült Államok és a világ többi része között arról, hogy milyen irányba fejlÕdjék a világjelenséggé vált internet nemzetközi irányítása, maradhat-e továbbra is egy független szervezet, az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) kezében, vagy kerüljön ENSZ-fennhatóság alá. Végül kompromisszum született a kérdésben, amelynek értelmében a napi rutinfeladatokban továbbra is az ICANN lesz az illetékes, de a civil szervezetek, az üzleti szféra és a kormányok közremÛködésével létrehozzák az IGF-et is, amely az internet jövÕjét meghatározó stratégia és az irányelvek kidolgozásáért felel majd.

A tuniszi csúcstalálkozó résztvevÕi további alapkérdéseket is megvitattak, így például a fejlÕdÕ és fejlett világ közötti digitális szakadék problémáját. Ezzel kapcsolatban született az az ajánlás, amelynek értelmében 2015-ig 800 ezer településre kellene eljuttatni a szélessávú internetet. Ennek éves költsége jóval meghaladná az egymilliárd dollárt, ez azonban még mindig csak töredéke annak a százmilliárd dollárnak, amelyet évente a mobilhálózatok fejlesztésére fordítanak – közölte Kovács Kálmán.

A harmadik nagy terület, amelylyel a WSIS résztvevÕi foglalkoztak, a szoftver-, szabadalmi jogok kérdése volt. Ezzel kapcsolatban a harmadik világ képviselÕi elmondták, hogy nem állnak rendelkezésükre a szükséges anyagi források a jogtiszta szoftverek beszerzéséhez.

A csúcstalálkozót elÕkészítÕ folyamat alelnökeként Magyarország aktív szerepet vállal az információs társadalom fejlÕdését célzó globális párbeszéd elÕmozdításában, amely a privát szféra és a civil társadalom bevonásával zajlik.

Sólyom László köztársasági elnök külön üzenetben köszöntötte a csúcstalálkozó résztvevÕit, amelyet a Magyar Köztársaságot a csúcstalálkozón képviselÕ Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter „tolmácsolt”. A tuniszi csúcstalálkozón a világ több mint 170 országának állam- és kormányfÕi, szakminiszterei, valamint az üzleti körök és civil szervezetek képviselÕi vettek részt. A WSIS ideje alatt nagyszabású szakmai kiállításra és több mint 200 különféle témájú párhuzamos eseményre is sor került.