Szaporodó e-ügyintézÕk

Az internetkapcsolatot létesített vállalatok 54 százaléka használja a világhálót az állammal, közhivatalokkal való kapcsolattartásra, ez összesen mintegy 26 ezer, legalább 5 fÕt foglalkoztató céget jelent Magyarországon. Az 5 fÕ feletti, internetkapcsolatot létesített cégek 10 százaléka tervezi az állammal, közhivatalokkal való elektronikus ügyintézés bevezetését – állapítja meg az e-kormányzati szolgáltatások vállalati és lakossági fogadtatásával kapcsolatban a Corvinus Egyetem e-business-kutató központja által a Sun Microsystems Kft. megbízásából végzett kutatás.

Az internetes ügyintézést nem használó cégek kétötöde azért nem él a lehetÕséggel, mert az állammal, a közhivatalokkal való interneten keresztüli ügyintézésnek nem érzi semmilyen elÕnyét. A második legnagyobb csoportot a „nincs rá szükségünk” választ megjelölÕk alkotják, idetartozik az internetes ügyintézést nem használó cégek 24 százaléka. A távolmaradás harmadik legtöbbet említett oka, hogy a cégek az állammal való kapcsolattartást külsÕs könyvelÕre vagy könyvelÕcégre bízzák. Az internetes ügyintézés lehetÕségével nem élÕk 10 százaléka hivatkozott továbbá arra, hogy nem elég széles az elektronikus ügyintézési lehetÕségek köre, míg az internetes ügyintézéssel szembeni bizalmatlanságot, illetve az internetes ügyintézéshez szükséges kompetenciák hiányát a vállalatok 7-7 százaléka említette. Az internetes ügyintézés formái közül az információk megszerzése, illetve az Ûrlapok/nyomtatványok beszerzése, letöltése a legelterjedtebb. Az internetes ügyintézést használó cégek szinte mindegyike használja a világhálót az elÕbb említett két tevékenységre. A kitöltött Ûrlapokat, nyomtatványokat az interneten „visszaküldÕ” vállalatok aránya már csak 62 százalék, míg teljes körÛ elektronikus ügyintézést saját bevallása szerint az internetes ügyintézést alkalmazó cégek 34 százaléka használ. Az 5 fÕ feletti, internetes ügyintézést használó vállalatok közel háromnegyed intézi elektronikus úton ügyeit az APEH-nél. A KSH-val való kapcsolatában az internetes ügyintézést használók 32, a társadalombiztosítással való kapcsolatában pedig az érintett cégek 28 százaléka használja az elektronikus csatornát. Az elektronikus ügyintézés hatékonyságnövelÕ hatásával összefüggésben a kutatók megvizsgálták, hogy az internetes ügyintézés a ráfordított idÕ és a költségek tekintetében hogyan viszonyul a hagyományos, papír alapú ügyintézéshez. A válaszokat egy mínusz 100-tól 100-ig terjedÕ skálán értékelték, ahol a mínusz 100-nál lényegesen nagyobb idÕráfordítás szükséges, illetve lényegesen nagyobb költséggel jár, míg a 100 esetén lényegesen kisebb idÕráfordítás szükséges, illetve lényegesen kisebb költséggel jár. Az elektronikus ügyintézést használók szerint az elektronikus ügyintézés komoly idÕmegtakarítással (67-es érték) és komoly költségmegtakarítással (61-es érték) jár. Egy mínusz 100-tól 100-ig terjedÕ skálán értékelték, ahol a mínusz 100 jelentése egyáltalán nem elégedett, a 100 jelentése pedig teljes mértékben elégedett, hogy a vállalatok mennyire elégedettek a szolgáltatások körével, számával, a pontossággal, közérthetÕséggel, a gyorsasággal, illetve a kezelhetÕséggel kapcsolatban.

Az elektronikus ügyintézést használó vállalatok a kormányzat, önkormányzat által nyújtott elektronikus/internetes szolgáltatásokkal kapcsolatban csak kismértékben mondhatók elégedettnek. A legalacsonyabb indexértéket a szolgáltatások körével, számával kapcsolatban (29-es érték), a legmagasabbat pedig a szolgáltatások kezelhetÕségével kapcsolatban kapták (38). A szolgáltatások pontosságát és közérthetÕségét, illetve a szolgáltatások gyorsaságát egyaránt 35-re értékelték a vállalatok. Megvizsgálták, hogy a vállalatok számára mennyire fontos a kormányzattal, önkormányzattal kapcsolatos ügyek elektronikus úton való intézésének lehetÕsége. A mutató lehetséges értékei mínusz 100-tól 100-ig terjedhetnek, ahol a mínusz 100 az egyáltalán nem hasznos, a 100 pedig a nagyon hasznos. Az 5 fÕ feletti cégek összességében hasznosnak (44-es érték) tartják, hogy ügyeiket elektronikus úton is intézhetik.

Az internetkapcsolatot használó vállalatok még kedvezÕbbnek ítélték meg az elektronikus ügyintézés lehetÕségét (44-es érték), az elektronikus ügyintézést használó cégek szerint pedig az e-ügyintézés nagyon hasznos dolog (58-as érték). Megvizsgálták, hogy az elektronikus és a papír alapú ügyintézés közül melyik a megfelelÕbb a cégek számára. A mutató mínusz 100 és 100 közötti értékeket vehetett fel, ahol a mínusz 100 jelentése az, hogy a papír alapú ügyintézés sokkal megfelelÕbb, míg a 100 jelentése az volt, hogy az elektronikus ügyintézés sokkal megfelelÕbb. Összességében a vállalatok az e-ügyintézést tartották a maguk számára megfelelÕbbnek. Az összes 5 fÕ feletti cég körében vizsgálódva a mutató értéke 31 volt. Az it-technológiákkal jobban ellátott, illetve azokat jobban használó cégek ennél is kedvezÕbben nyilatkoztak az elektronikus ügyintézés javára. Az internettelkapcsolatot használó cégek körében az egyenlegmutató értéke 41 volt, míg az elektronikus ügyintézést aktívan használók körében pedig 58.

Tizenegy különbözÕ, a vállalatok életében fontos ügymenet esetében vizsgáltak meg a kutatók, hogy a cégek mennyire tartják fontosnak, hogy az adott ügyet részben vagy teljes mértékben elektronikus úton intézhessék. A válaszokat egyenlegmutató segítségével értékelték, egy mínusz 100-tól 100-ig terjedÕ skálán, ahol a mínusz 100 jelentése egyáltalán nem fontos, a 100 jelentése pedig nagyon fontos. Az értékelést három különbözÕ vállalati körre, az 5 fÕ feletti vállalatok teljes körére, az internetkapcsolatot létesített cégekre, valamint az elektronikus ügyintézést ténylegesen használók csoportjára készítették el. Valamennyi csoportban a tizenegy vizsgált ügymenet közül öt ügylettípus elektronikus úton való intézése sokkal fontosabbnak bizonyult a többinél. A vállalatok legfontosabbnak az áfabevallás, -befizetés, -visszaigénylés elektronikus úton való intézésének lehetÕségét ítélték, a második helyre pedig a társaságiadó-bevallás, -befizetés került. A harmadik-ötödik helyen lényegében holtversenyben az önkormányzati adóügyintézések, az adatszolgáltatások, valamint a társadalombiztosítási hozzájárulás ügyintézése szerepelt. A felsorolt ügymenetek közül a vállalatok a vám-, vámáru-nyilatkozat elektronikus úton való intézését tartották a legkevésbé szükségesnek.

Az infrastruktúra jobbára készen áll már Magyarországon az e-kormányzat beindításához, de nem nagyon vannak még elérhetÕ szolgáltatások – mondja Hegedüs Gábor, a Sun Microsystems Kft. ügyvezetÕ igazgatója. Több olyan állami szervezetnél sem indulhatott be a rendszer, ahol úgy gondolják, hogy technológiailag már minden adott. A cégbírósági teendÕkhöz az ügyvédeknél sok esetben hiányzik a kellÕ tanúsítvány, megszerzése hosszadalmas. De az önkormányzatoknál is vannak akadályok, az okmányirodákban többnyire csak a bejelentkezést lehet elektronikusan végezni. Az állami szervezeteknél most a munkafolyamatok összehangolásával, szervezési döntésekkel lehet elÕrelépni, az önkormányzatoknak pedig többnyire forrásra van szükségük, hogy jól kiépített és valóban mÛködÕ e-(ön)kormányzati rendszerük legyen - húzza alá Hegedüs Gábor.