Szélesedő mobilsávok

Az új generációs hálózatok számos újdonságot hozhatnak a magyarországi mobilos világba is. Az itteni szolgáltatók azonban ma még óvatosak annak megbecsülésében, hogy hányan néznek majd maroktelefonon televíziós sorozatot, hányan töltenek le az internetről multimédiás tartalmat. Az sem számszerűsíthető ma még, hányan veszik majd igénybe a videotelefonálás lehetőségét és egyáltalán hányan akarnak majd noteszgépükkel mobilkártyás megoldással internetezni.

A szolgáltatók állítják, rajtuk nem múlik. Magyarországon a mobiltelefon-használók elvben és gyakorlatban már 2003 tavaszától nézhettek tévés videókat mobiljukon, ennek élvezetét a 2006-tól szélesedő mobilsávok mindenképpen javítani tudják. A piacvezető T-Mobile ez irányú kínálatából naponta mintegy 6-700 ügyfél válogat, de optimista várakozásaik szerint ez év végére a tízezres nagyságrend elérése is realitássá válhat. A nagy országos tévétársaságok is sorra csatlakoznak ajánlatukkal. A Pannon GSM és az RTL Klub interaktív tartalomszolgáltató partnere, az IKO New Media együttműködése révén az előfizetők mobiltelefonon is nyomon követhetik a kedvelt sorozatokat. A piac két vezető szolgáltatója, a T-Mobile és a Pannon GSM sokat vár a mobilos televíziózástól, míg a piacra utolsóként lépett Vodafone szerint főként a fiatalok és főként szórakozásra használják majd a mobil-szélessáv adta lehetőségeket.

A multimédiás mobilszolgáltatások felgyorsulásában a kedvező áron elérhető tartalmak mellett kulcsszerepe van a hálózatok kiépítettségének és a készülékgyártók kínálatának is. Az új generációs hálózat építése cégenként is több tíz milliárd forintos beruházást igényel, így az először a nagyobb felhasználói igénybevételt feltételező Budapestre koncentrálódik A szolgáltatók a harmadik generációs hálózat építésénél még nem törekednek a teljes beltéri lefedettségre sem, amelyet az előfizetők oly hamar megszoktak a hagyományos GSM-hálózatokban.

A hazai szolgáltatók a 3G területi lefedettségének aránytalanságain enyhítve a meglévő második generációs rendszereiket is igyekeznek a mobil-szélessáv irányába terelni a ma rendelkezésre álló legújabb technológiákkal. A hazai mobilpiac két vezető operátora, a T-Mobile és a Pannon GSM egy-idejűleg GSM hálózatában intenzíven fejleszti az adatátviteli sebességet növelő EDGE-rendszert, míg a Vodafone egy speciális tömörítő technológiát használ a csomagkapcsolt adatátviteli szolgáltatás (GPRS) gyorsítására. Az átmeneti technológiákkal a szolgáltatók országos lefedettségre törekednek, míg a 3G-hálózatot eleinte csak azokra a területekre viszik el, ahol tényleges lesz az igény a jelentősebb adatátvitelre. A feljavított GSM-hálózatokon ugyan a 3G sebességének mintegy felével, de a videotelefonálást kivéve minden más multimédiás szolgáltatás elérhető. A szolgáltatók is tisztában vannak azonban azzal, hogy a mobil-szélessáv csak úgy hódíthat el ügyfeleket a vezetékes piactól, ha még jobban növelik a letöltés sebességét.

A piacon már egyre jobban terjed a 3G-rendszereket másodpercenként több megabitnyi adatátviteli sebességre gyorsító, úgynevezett HSDPA-technológia, amelyet várhatóan még az idén megvásárolnak a magyarországi mobilszolgáltatók is.

A szélessávú multimédiás mobilszolgáltatás elindításához szükség van a számlázási rendszer megújítására is. A jelenlegi informatikai pénzügyi rendszerek ugyanis nem képesek a videotelefonálás, -konferencia, internetezés tételes elszámolására. Ezért nem véletlen, hogy a szolgáltatók az ilyen profilú előfizetői csomagokra ma még az átalánydíjas rendszert alkalmazzák. Általában is nagy még a bizonytalanság az árazás mikéntjével kapcsolatban. A szolgáltatást korábban elindító külföldi operátorok sem igazán tudtak még nyereséges üzleti modellt kialakítani a mobil-szélessávra. A videotelefonálás árazásánál Magyarországon van olyan szolgáltató, amely eltérő tarifákat alkalmaz a hálózaton belül és kívül, illetve megkülönbözteti a tarifákat attól is, hogy a hívást csúcsidőben vagy csúcsidőn kívül bonyolítják le. A versenytárs szolgáltató egyelőre csak abban tesz különbséget, hogy a videotelefonáló másik célszemélye azonos, vagy konkurens szolgáltató ügyfele. A magyarországi operátorok percenkénti videotelefonálási tarifája az idén percenként 60–150 forint között mozog.

A mobil-szélessáv terjedésében kulcskérdés a készülékkínálat is. EDGE-képes telefonja a mintegy kilencmillió magyar mobil-előfizető közül már néhány száz ezernek van; a Pannon GSM kimutatásai szerint 110 ezer ügyfele használ ilyen telefont, a T-Mobile készülékkínálatának 40 százaléka tartozik ebben a kategóriába. A 3G-készülékből viszont országosan alig néhány ezer van még az előfizetőknél, jórészt a múlt nyári ügyfélteszteknek köszönhetően. A készülékgyártók már az év első felében nagyobb kínálattal jelennek meg az olcsóbb modellekből is.

A 3G a hangszolgáltatásban nem, az üzleti célú adatforgalomban, valamint a magán-előfizetőket célzó zeneletöltésben, mobiltelevíziózásban viszont újabb előfizetést és nagyobb bevételt is hozhat a magyarországi mobilszolgáltatóknak. Német tapasztalatok szerint a 3G-t használó ügyfelek számlája a háromszorosa a hagyományos előfizetőkének. Magyarországon a szolgáltatók bevéte-

lében ma még 10-15 százalékot képvisel az adatforgalom, ez utóbbi döntő részét pedig még mindig a rövid szöveges üzenetek adják.

Éppen az új generációs mobilrendszerek hozhatnak újabb szereplőket is a magyarországi mobilpiacra. A dán TDC – amely nem kizárt, hogy százszázalékos tulajdont szerez a HTCC csoportban – további lehetőségeket lát a magyar távközlési piacon. A skandináv cég „akarom is, nem is” szereplése a harmadik generációs (3G-) mobiltenderen meghirdetett negyedik frekvenciáért nem a piac iránti érdektelenséget mutatta, hanem inkább azt, hogy a társaság drágának találta az újonnan érkező szereplőnek fenntartott licenc ötmilliárd forintos minimálárát. A cég előbb-utóbb meg akar jelenni az itteni mobilpiacon. Ennek módja többféle is lehet: ismét pályáznának mobillicencre, vagy ha kellően érdekeltté tudnák tenni a hazai mobilcégeket, virtuális szolgáltatóként szállnának be a versenybe. Elképzelhető az is, hogy egyéb, vezeték nélküli technológiát építenek ki a magyar piacon.

Magyarországon 2006-ban felgyorsulhat a legújabb mobilrendszerekhez kapcsolódó technológiai fejlesztés is. Több mint egy éve működik Budapesten egy innovációs központ, amelyben nemcsak a harmadik, de már a negyedik generációs mobilkommunikációs rendszerekhez szükséges alkalmazások kidolgozása folyik. A központot négy év alatt mintegy kétmilliárd forinttal támogatja az állam.