A magyarok lógósabbak - A táppénzcsalók miatt az OEP-hez fordul a Leiler

Az osztrák-magyar cégcsoport összehasonlította a két országban dolgozók 2008-as munkamorálját. Az elemzés szerint: a magyarok lógósabbak, mint a szomszédban dolgozók. A Leier cégcsoport vizsgálata rámutat arra, hogy 2008-ban akár 30- 40 millió forintos kárt is okozhatnak cégüknek azok a dolgozók, akik egészségesen mentek táppénzre.

A győri székhelyű Leier cégcsoport ezért most levélben kér segítséget az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól, hogy valamilyen formában rendezni tudja ezt a helyzetet. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megbízásából 2007-ben országosan 74 ezer alkalommal vizsgálta 276 úgynevezett felülvéleményező orvos, hogy jogosan van-e valaki otthon táppénzen. A megvizsgáltak 5,6 százalékát nyilvánították keresőképessé – olvasható a Leier cég elemzésében.

A győri székhelyű vállalat ügyvezetője szigorúbb intézkedéseket szorgalmaz a hatóságoknál. Komlós Andor elmondta, cégüknél az utóbbi két évben megduplázódott azon munkavállalóik száma, akik így mennek el pihenni, vállalnak feketén idénymunkát vagy húzzák az időt és kapják a táppénzt munkaviszonyuk megszüntetése előtt.

Az építőanyag-gyártó cégcsoport ügyvezető igazgatója rámutatott, mivel a dolgozó betegségének első 15 napjában a munkáltató köteles a munkavállaló bérének 80 százalékát fizetni, utána pedig a táppénz egyharmadát, ezért az így kifizetett plusz költségük a helyettesítéssel együtt idén januártól októberig elérte a 29 millió forintot. Az igazgató megjegyezte, a szomszédos Ausztriában lévő üzemeikben csak nagyon ritkán találkoznak ilyen esetekkel.

A Leier cégcsoport elemzése hivatkozik Istántsuly Dezső, a Győr-Moson-Sopron Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatójának véleményére, aki szerint gyakorlatilag társadalombiztosítási csalást követ el az orvos, ha valakit jogtalanul vesz betegállományba, mivel az „egészséges beteg" az Egészségbiztosítási Pénztártól kapja táppénze kétharmadát. Istántsuly Dezső elmondta: a munkáltatónak két lehetősége van, ha felmerül a gyanú: vagy bejelenti az esetet az egészségbiztosítási pénztárnál és 12-14 ezer forintos díj ellenében a hatóság ellenőrzi, hogy valóban beteg-e a munkavállaló vagy konkrét bizonyítékokkal közérdekű bejelentést tesz és a pénztár vezetője mérlegel, hogy lefolytassák-e a vizsgálatot vagy sem. Utóbbit bárki megteheti, az előbbit csak a foglalkoztató, akinek – a szakember szerint – érdemes egyszer felvállalnia a 14 ezer forintos ellenőrzési díjat, mert utána visszatartó ereje van a razziának a dolgozók körében. Ahogy annak is, hogy a dolgozó munkaviszonya azonnali hatállyal megszüntethető, ha bebizonyosodik róla, hogy jogtalanul van táppénzen. Az igazgató azonban megjegyezte, a probléma az, hogy sok esetben csak pár napot tölt táppénzen a munkavállaló és mire a felülvizsgáló orvos kimegy hozzá, ő már vissza is állt a munkába.