Gyurcsány a Nabuccoról: nevezzük nevén a gyereket!

Elmondta, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint az unió az európai gazdaság talpraállítását, modernizálását szolgáló ötmilliárd eurós intézkedési terv keretében 200 millió eurós hitelgarancia-támogatásban részesítené a Nabucco programot, amely Közép-Ázsiát és Európát összekötő gázvezeték megépítésére irányul. Korábbi jelentések szerint Angela Merkel német kancellár kezdeményezésére levették a listáról a Nabuccót, illetve egy előkészítő iratban a "déli folyosó" szükségességéről beszéltek az energiabiztonság vonatkozásában, aminek csak egyik eleme a Nabucco. - Nevezzük nevén a gyereket - fogalmazott Gyurcsány a sajtótájékoztatón, és mint mondta, "lekopogja", hogy a Nabuccót most már nevesítve fogják elfogadni a projektlista részeként.

Elmondta, hogy még egy, magyar szempontból kedvező változtatást hajtottak végre a listán: új elemként rákerült a Bécs és Győr közötti elektromos rendszer összeköttetésének korszerűsítése, 20 millió eurós programként. A magyar kormányfő elképzelhetőnek mondta, hogy a csúcstalálkozón a projektlistát lezárják, de - tette hozzá - egyelőre nem tisztázott magának az egész 5 milliárdos csomagnak a finanszírozási módja.

Eredetileg ezt az EU tavalyi költségvetéséből megmaradt pénzből akarták fizetni, utóbb azonban felvetődött, hogy ez nem egyeztethető össze a költségvetési szabályokkal. Még vita folyik arról, hogy lehet-e biztosítani az összeget az idei közösségi forrásokból, vagy pedig valamilyen mértékben további nemzeti befizetést írnak elő. Utóbbi megoldást sokan, Gyurcsány szavai szerint "Németországtól Magyarországig" nem támogatják.

A magyar miniszterelnök, mint mondta, nem biztos abban, hogy ezt a kérdést sikerül lezárni ezen a csúcson. Az MTI kérdésére, hogy Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke - akivel Gyurcsány Ferenc szerdán Frankfurtban találkozott - továbbra is elzárkózik-e az euróövezeten kívüli országok kötvényeinek elfogadásától, a kormányfő azt válaszolta: az Európai Központi Banknak van felelőssége az unió pénzügyi-gazdasági stabilitásának megőrzésében, ezért jó néhány olyan eszközt is alkalmaz, amelyeket az eurózónán kívüli tagországoknak ajánl.

Az EKB-nak több jegybankkal - így a magyarral is - van megállapodása finanszírozási, devizalikviditási kérdésekben, tette hozzá. Szakértők az MTI-nek elmondták: Magyarországnak az a problémája, hogy ez a - magyar relációban történetesen 5 milliárd eurós - keretmegállapodás csak az elsőrendű minősítésű kötvényekre vonatkozik.

Azzal kapcsolatban, hogy az EU felemeli-e a fizetési nehézségekkel küzdő tagországok 25 milliárd eurós támogatási alapját további 10 milliárddal, a sajtótájékoztatón jelen lévő Veres János pénzügyminiszter elmondta: van ilyen kezdeményezés, szinte bizonyos is, hogy ez még az idén megtörténik, de hogy már ezen a csúcson határoznak-e róla, az erősen kétséges. Gyurcsány elmondta, hogy hétfőn telefonon beszélt Angela Merkellel. Nem erősítette meg annak az újságírói értesülésnek a valóságtartalmát, hogy Angela Merkel kelet-európai banksegítő programot egyenget nemzetközi pénzügyi intézmények bevonásával.

Hozzátette, hogy uniós vonalon "nem futott be" konkrét német program, de - tette hozzá - ha van ilyen szándék, azt csak üdvözölni tudja.

- Az elmúlt hetekben sokat vitatkoztunk az Európai Unióban. Ezek a viták, amelyeket részben Magyarország kezdeményezett, jó irányba mozdították el az unió gondolkodását - mondta Gyurcsány Ferenc. Arra számít, hogy a korábbi, esetenként éles vitákat követően most nyugodtabb konzultációt folytatnak az állam- és a kormányfők. - Az előkészítés alatt álló záró dokumentum arról tanúskodik, hogy a korábbi vitákban különböző álláspontot képviselő felek lépéseket tettek egymás felé. Létrejött egy új egyensúly a kétfajta megközelítés között, amelyet egyszerűsítsünk arra, hogy nemzeti vagy európai alapon kezelünk válságot.

Az elmúlt hetek vitái azt az álláspontot érlelték meg, hogy a két közelítésre együttesen van szükség - mondta a miniszterelnök. A csúcstalálkozó egyéb témáit illetően elmondta még, hogy a klímavédelem és az energiapolitika terén nem számít nagy változásokra, és nincs meglepetés az unió keleti partnerségi kapcsolatait illető álláspontokban sem. Az ír miniszterelnök ezen kívül beszámol arról, hogyan látja országa helyzetét és perspektíváját a lisszaboni szerződésről ősszel várható népszavazás előtt.