Megoldatlan vállalati ügyek

Bő háromnegyed órát tárgyalt a magyar–orosz vegyes bizottsági ülés előtt Viktor Zubkov orosz első miniszterelnök-helyettes és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Az orosz politikus Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök megbízásából vette sorra a megbeszélésük miatt később kezdődött tárgyalás pontjait a magyar miniszterelnöki poszt lehetséges várományosával – értesült lapunk.

A vegyes bizottsági ülésen elért eredmények még annak ismeretében is elmaradtak mindkét fél várakozásaitól, hogy ismert módon bonyolultak a rendezésre váró, jórészt vállalati ügyek. Az egyetlen kézzelfogható eredmény a Déli Áramlat Zrt. alapító okiratának aláírása volt, de ennek sincs tétje: magáról az új importszállítási irányt jelentő tranzitgázvezetékről később döntenek. A várakozásokkal ellentétben nem hozták nyilvánosságra a projektcég majdani vezérigazgatójának nevét. A kinevezés már megvan, de – mint lapunknak az ügylethez közeli körből fogalmaztak – még nem száradt meg rajta eléggé a tinta.

Nem dőlt el a Malév Zrt. sorsa, holott erre korábban a magyar kormány január végi határidőt jelölt meg. Félbemaradt s majd február 9-én folytatódik a légitársaság pénteki, rendkívüli közgyűlése is a többségi tulajdonos indítványa nyomán, „a döntések megalapozottsága érdekében”. A légitársaság közleménye szerint a napirenden személyi kérdések és a társaság tőkehelyzetének rendezése szerepel, vagyis az alaptőke leszállítása, majd felemelése s persze az alapszabály módosítása.

A részvényeseknek előzetesen adott tájékoztatás szerint a 400 millió forint jegyzett tőkét négymillió forintra csökkentenék, a tőkeemelésbe viszont a magyar állam is beszállna, tavaly december 29-i határozata alapján. A kormány elengedné a Vnyesekonombanknál lévő 32 millió euró bankgaranciát a Malév hosszabb távú működőképessége érdekében, ha a bank középlejáratú hitellel segítené a Malévet, legfeljebb Euribor + 500 bázispont kamattal, s ha január 31-ig megállapodnak arról, milyen feltételekkel juthat többséghez a magyar állam a Malévben. A Malév tulajdonosa az Airbridge Zrt., amelynek többségi tulajdonosa Költő Magdolna magyar magánszemély, a kisebbségi pedig a Vnyesekonombank.

A vegyes bizottsági ülésen a magyar fél nem vetette fel a hosszú távú gázszállító nélküli EMFESZ Kft. ügyét, „versenyen kívül” viszont három órát egyezkedtek – értesült lapunk. E szerint a Gazprom a kályhától indulna el: előbb tisztázódjon, ki

az EMFESZ tulajdonosa, az EMFESZ pedig fizesse ki annak a tavaly átvett, három és fél hónapnyi gáznak az árát, amellyel még adósa, s amelynek ügyében az orosz cég hiába küldött leveleket a kormánynak, valamint az energiahivatal (MEH) korábbi és jelenlegi elnökének. (Úgy tudjuk, a MEH utasította az EMFESZ-t, hogy a kérdéses összeget helyezze letéti számlára.) Az orosz cég szerint így is kérdéses, hogy áruképes-e a több tízmilliárd forintos veszteségbe csúszott kft.

Annál vonzóbb a Gazprom számára a cég ügyfélköre s általában véve is a gáz magyarországi piaca, amelyen – korábbi értesülésünk szerint – úgy ötmilliárd köbméterben gondolkodik. Vannak a Gazpromon belül most is, akik szerint a magyarországi terjeszkedést egy Panrusgáz–E.On Földgáz Trade fúzió szolgálná leginkább. (A Panrus az E.Oné és a Gazpromé.) Emlékezetes, hogy a Gazprom már be akarta vásárolni magát az E.On Földgázba, de elállt a tervtől.

Nem került terítékre az ülésen az sem, milyen feltételekkel száll ki a Mol Nyrt.-ből hívatlan, 20 százalékos tulajdonosa, az orosz Szurgutnyeftyegaz, de nem hivatalosan erről is tárgyaltak. Érdekes módon egy közelmúltbeli konstrukcióban itt is felmerült az EMFESZ neve: ha a Szurgut megy, akkor az oroszok – nem tudni pontosan, kik is – megkapják az EMFESZ-t. Most viszont nem jutottak semmire.