A legrosszabbkor sújtott le a hamu a német iparra

Ehhez járul most a német repülőterek átmeneti bezárása. Már a természeti csapás előtt csak minden negyedik légi közlekedési vállalat becsülte a helyzetét "jónak", és ezzel jelentősen rosszabb üzleti helyzetről adott számot, mint más német gazdasági ágazatokban működő cégek.

Wansleben egyben azzal a felszólítással fordult a légi ágazatban dolgozókhoz, hogy a bejelentett sztrájkot ne csupán halasszák el, hanem arról mondjanak is le és térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz. Utalt arra, ha a légi közlekedés hosszabb időre megbénul, ez kihatással lesz a német gazdaság más ágazataira is.

Különösen az exportágazatok, valamint a turizmus szenvedné meg a helyzetet. A légi fuvar ugyanis nagy jelentőségű a német külkereskedelem számára, értékben kifejezve aránya a külkereskedelemből 35-40 százalékos, hiszen repülővel szállítják a gépek és berendezések nagy részét.

A német üzleti körök lapja, a Handelsblatt szerint normális körülmények között az exporttermékek kereken 35 százaléka légi úton kerül fuvarozásra. Ez több mint 40 millió tonnát jelent évente. A logisztikai szolgáltatás részesedése a globális GDP-ből 7,5 százalék, értékben kifejezve 3,5 milliárd dollár. Éppen ezért éppen a gazdasági válság végén növekszik a légi úton történő szállítás jelentősége, hiszen sok vállalat a recesszió idején kiürítette raktárkészletét. Most, amikor ismét fellendülés megy végbe, a raktárkészleteket fel kell tölteni, de a repülők kiesnek a szállítóeszközök közül.