Miért lehet sikeres a magyar gépipar?

A magyar helyzet bizakodásra ad okot, de a cégek részéről további fejlesztésekre, és a megváltozott piaci körülményekhez való alkalmazkodásra van szükség a tartós sikerhez. Annak ellenére, hogy Magyarországon a 2009-es jelentős recesszió után a GDP 2010-ben még mindig 1,2 százalékkal zsugorodott, a teljes magyar export értéke a jelentős külföldi kereslet miatt 14,1 százalékkal növekedett éves bázison. Ennek az exportorientált növekedésnek a zászlóshajója pedig a gépipar volt: a 2009-es 815,6 milliárd forint értékű gépipari export 2010-ben már 1162,1 milliárdot ért el, ami 42,5 százalékos ugrást jelent.

Magyarországon a növekedés 2011-ben sem állt meg, hiszen az első negyedévben éves bázison 2,4 százalékos GDP-növekedést regisztráltak és emellett 17,1 százalékos volt az iparcikkek exportjának növekedése éves bázison. Magyarországon 2011 márciusában 9,2 százalékkal nőtt az ipari termelés éves bázison, és fontos tudni, hogy a magyar GDP 30 százalékát az ipari termelés fedi le. A megrendelési állomány folyamatosan nőtt már 2010 folyamán is, és 245,1 milliárd forintot tett ki 2011 márciusában, leginkább a német ipari fellendülés miatt. A teljes magyar gépipari termelés 90 százalékát exportálja Magyarország, leginkább Németországba, amely más tekintetekben is Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere. Emellett a szektor cégei szoros együttműködésben állnak külföldi szektortársaikkal.

A magyar gépipari szektor cégei 1,55 százalékos haszonkulccsal működnek, miközben a számlákat átlagosan 60 nap alatt egyenlítik ki. „A szektor vállalatai pénzügyileg egészségesnek számítanak a magyar cégek között, elsősorban átlagos vagyoni helyzetük és fizetési szokásaik alapján. Az Atradius tapasztalatai szerint a gépiparban az átlagos felszámolási ráta jobb az országosnál: 2010-ben a szektor cégeinek mindössze 2,2 százaléka ellen folyt felszámolási eljárás” – állítja Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

Az Atradius elemzése szerint a magyar gépipar előnyei között említhető az ország kedvező földrajzi fekvése, az EU-tagállamok szintjén alacsonyabbnak számító működési költségek (pl. alkalmazotti bérek), valamint az, hogy a kevésbé kockázatos szektorok közé tartozik az átlagnál alacsonyabb felszámolási mutatókkal. A jelentés szerint kedvező fejlemény, hogy az országban egyre inkább széleskörűvé válik a német típusú szakmai oktatási és szakmunkásképzési rendszer, így a gépipari és autóipari cégek jól képzett munkaerőt szerződtethetnek, anélkül, hogy további költségeket emésztene fel a munkaerő betanítása. Ugyanakkor a hátrányok között említhető a nagyfokú függőség a külföldi piacoktól, a forint árfolyamának erős ingadozása, valamint az, hogy mivel az értéknövelő szolgáltatások foka alacsony, ezért a termelés könnyen Ázsiába költöztethető, mutat rá a dokumentum.