Megállapodás a túlélésről

Kifizethetetlen nagyságú az a bírság, amelyet a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.-re (Mal) szabott a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. A bő 135 milliárd forint kiszabásánál – a kár példa nélküli mértékére hivatkozva – másfélszeres szorzót alkalmaztak – tudtuk meg a Vidékfejlesztési Minisztériumtól. Alapesetben a Mal „megúszhatta” volna 90 milliárddal, de nem lett volna könnyebb a helyzete: saját tőkéje 2010 végén 8 milliárd forint volt, eszközeinek értéke pedig 14 milliárd. Viszont volt mellé 19 milliárdnyi kötelezettsége és egymilliárd forint vesztesége is. A Mal fellebbez az elsőfokú ítélet ellen.

A társaság jogi képviselője, Ruttner György szerint a hatalmas büntetés burkolt államosítási szándékot takar. Ha államosításra nem is, kisajátításra lehetőséget ad a magyar jog az állam biztonságát vagy közérdeket szolgáló esetekben. Ilyenekre főként út- és vezetéképítések esetén kerül sor. Jelen esetben nyomós érv lehet az újabb környezeti katasztrófa megelőzése, netán foglalkoztatási megfontolások is.

A hazai magánszemély kezében lévő társaság megszerzésére irányuló állami törekvéseket támasztja alá, hogy Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdaságért felelős államtitkára tegnapi nyilatkozatában hangsúlyozta, az állam mindent megtesz a társaság működésének fenntartásáért, a mintegy 1200 dolgozó és a beszállítóknál alkalmazott további 6000 fő munkájának megtartásáért. Ennek érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn (MNV) keresztül február óta tárgyal a Mal tulajdonosaival a tulajdonosi szerkezet esetleges átalakításáról. Az ezekre az egyeztetésekre vonatkozó kérdésünkre Tolnai Lajos, a csoport fő tulajdonosa nem kívánt válaszolni, mondván, az nem publikus információ, a publikusokról viszont írásban megkaptuk a cég nyilatkozatát. E szerint az állammal és a hitelezőkkel kidolgoztak egy olyan megállapodástervezetet, amely a jogerős ítélet megszületéséig lehetővé tenné a munkahelyek megtartását és a társaság értékének folyamatos növelését.

Tavaly október 4-én szakadt át a Mal Zrt. egyik iszaptárolójának a gátja. A kiömlő egymillió köbméternyi vörösiszap elárasztotta Devecsert, Kolontárt, Somlóvásárhelyet. Tízen meghaltak, több mint százhúszan megsérültek. A kár nagyságáról, a társaságot terhelő felelősség mértékéről, a hatóságok szerepéről, a kötelező felelősségbiztosítás elvárható mértékéről, illetve a katasztrófában szerepet játszó, be nem kalkulálható tényezők súlyáról folyó viták máig nem zárultak le megnyugtatóan. A Mal tegnap ismét hangsúlyozta, hogy a katasztrófa nem a cég tulajdonosi viselkedése vagy mulasztása miatt következett be, hanem a korábbi állami vállalat tervezési és építési hiányosságai miatt.

Az érintettek utóbb 30 milliárd forintosra kalkulált kártalanítását az állam fizette. A vállalati felelősségbiztosításokra vonatkozó szabályozás azonban nem változott a katasztrófa óta – tudtuk meg a Magyarországi Biztosítók Szövetségének (Mabisz) szóvivőjétől. Gilyén Ágnes lapunknak elmondta, a környezetvédelmi törvény jelenleg is előírja a biztosítási kötelezettséget, de végrehajtási rendelet híján gyakorlatilag bármilyen öszszegű felelősségbiztosítással eleget lehet tenni a törvényben előírtaknak. Így feltehetően sokan akarnak és tudnak is spórolni a biztosításon. „A Mabisz olyan rendszer kiépítésében érdekelt, amely a társadalom számára hosszú távon fenntartható módon rendezi ezt a kérdést, és kellő biztosítékot jelent, de nem lehetetleníti el a kisebb tőkeerejű cégeket. E cél érdekében a szövetség a Belügyminisztérium és az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség számára szakmai előkészítő anyagokat készít és egyeztet a mielőbbi rendezés érdekében.

Szigorodott a szabályozás

Tegnaptól jelentősen megváltoztak azok a kormányrendeletek, amelyek azt írják le, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatakor hogyan járnanak el a környezetvédelmi és vízügyi felügyelőségek. Mostantól meghatározott esetekben a felügyelőség előzetes vizsgálat nélkül, más hatósági, szakhatósági eljárásban vizsgálja, hogy az adott tevékenység következtében feltételezhetők-e jelentős környezeti hatások.