Csak résnyire nyílik a postapiac?

Fél évvel a címzett küldemények piacának magyarországi liberalizálása előtt az Osztrák Postához tartozó Feibra Kft. szerint a parlamenti végszavazáshoz egyre inkább közeledő új postatörvény tervezete olyan szigorú kritériumokat tartalmaz, amelyek a Magyar Posta pozícióit erősítik és megnehezítik az új szereplők piacra lépését. „Ez a tervezet nem a liberalizáció irányába mutat, sokkal inkább a Magyar Posta érdekeit szolgálja” – mondta a Világgazdaságnak Justin István.

A Feibra ügyvezető igazgatója ugyanakkor megerősítette: a nehézségek ellenére továbbra is komolyan érdekli a céget az 50 gramm alatti levélküldemények piaca. Jelenleg ugyanis a címzetlen, és 2009-től az 50 gramm feletti címzett küldeményeket terjesztik. Az általuk is véleményezett törvénytervezetből Justin István azt olvasta ki, hogy például a népsűrűségi, lefedettségi kritériummal annak lehetőségét veszik el az alternatív szolgáltatóktól, hogy kifejezetten csak a nagyvárosokban tevékenykedjenek. „Mi sem csak Budapesten szeretnénk dolgozni, hiszen az ügyfeleinknek sem ez az igénye. Ugyanakkor a tervezett kötöttség alapján 1600-1700 településen kellene kézbesítési pontot nyitnunk. Ez már olyan apró településeket is érintene, ahol a veszteségesség miatt már a Magyar Posta is csak mobilposta szolgáltatást végez” – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató.

A Feibra úgy kalkulál: 4-5 ezer dolgozóval tudná elkezdeni a munkát, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen státusban foglalkoztatná az embereket. A postatörvény tervezete szerint a munkavállalók 70 százalékának a cég saját alkalmazottjának kell lennie, vagyis legfeljebb csak 30 százalékot tehet ki az alvállalkozói kör. „Ezt gazdaságilag és logisztikailag nem egyszerű megvalósítani. Az 1700 letéti pont mindegyikén nem lesz annyi levél, hogy ahhoz főállású kézbesítőt kellene foglalkoztatni” – magyarázta Justin István. Konkrét üzleti terveket pedig még azért sem tud felállítani a Feibra, mert nem tudják, mikor, mennyit és hogyan kell majd fizetniük a piacnyitáskor létrehozandó kompenzációs alapba, amelyből a Magyar Posta 2020-ig szóló egyetemes szolgáltatói létéből fakadó veszteségét részben vagy egészében finanszíroznák a versenytársai. „Erre számítottunk, de egyáltalán nem mindegy, hogy árbevétel- vagy nyereségarányos lesz a fizetendő összeg” – mondta. Az ügyvezető igazgató hozzátette: ha a törvényi kritériumok nem finomodnak, akkor nagyon kevesen fogják meghozni a piacra lépéshez szükséges üzleti döntést.

További részletek a mai Világgazdaságban.