Az építőipar például eleve az alacsony jövedelmezőségű, 3-4 százalékos árbevétel-arányos nyereséggel dolgozó ágazatok közé tartozik, most is alacsony árakkal igyekszik kikeveredni a hat éve húzódó válságból. Éppen ezért szakmai szövetsége, az ÉVOSZ eleve legfeljebb 3 százalékos minimálbér-emelést javasolt a MGYOSZ-nek Koji Lászlótól, az ÉVOSZ alelnökétől kapott tájékoztatás szerint. Az előírt emelés kigazdálkodásában segítheti az építőipari vállalkozásokat, hogy az építőipari talán már kimozdult a válságból.
Van két eszköze is – az egyébként jellemzően nem minimálbéresekkel dolgozó – szakmának a bérköltségek kézben tartására. Egyrészt, ahol az indokolt, igyekszik részmunkaidősöket foglalkoztatni, másrészt a más ágazatokra jellemzőnél nagyobb mértékben köt a dolgozókkal csak az adott munkák elvégzésére vonatkozó, tehát határozott idejű szerződéseket. A projekt zárultával az érintett alkalmazottaktól megválnak, és csak akkor vesznek fel dolgozókat újra, amikor garantáltan munkát is tudnak nekik biztosítani.
Az ország egyik nagy foglalkoztatójánál, a Spar kiskereskedelmi láncnál az elmúlt időszaki szabályozásoknál a garantált minimálbér és a szakképzett minimálbér esetében is magasabb volt a fizetés Fehér István szóvivőtől kapott tájékoztatás szerint. Igaz, a jövő évi keresetekről még csak ezután kezdődnek a tárgyalások a szakszervezettel, de az már biztos, hogy az érintettek megkapják legalább a jogszabályban foglalt emelést.
A Videoton csoport dolgozóinál a kötelezően előírtnál magasabb, a teljes foglalkoztatotti állományra vetítve átlagosan 3,5 százalékos lesz az emelés, ami a 2013-as gazdálkodás sikereinek köszönhető. Egyes területeken még ennél is jobban nőnek a jövő évi bérek, vagyis a minimálbér emelése a Videotonnál közvetlenül nem okoz addicionális pénzügyi terhet. „Azonban hozzá kell tennünk, hogy az inflációt ilyen jelentősen meghaladó kényszeremelés az alacsony fizetési kategóriákban csökkenti a teljesítménytől függő differenciálás lehetőségét, ezért ott piac torzító hatású. Ez más, alacsonyabb jövedelmezőségű cégeket rosszul érinthet” – válaszolt a Világgazdaságnak Sinkó Ottó vezérigazgató.
Cége tehát az inflációt meg nem haladó mértékű, 2,5 százalék körüli minimálbér emelést tartott kívánatosnak attól függetlenül, hogy saját munkavállalóik körében ez esetben is 3,5 százalékos lett volna az átlagos emelés.
A feketemunka marad
Az ING makroelemzője, Balatoni András szerint foglalkoztatási szempontból kedvező, hogy a reál szintű minimálbér emelés mértékét, írja az MTI. A vállalati beruházások is bővülhetnek, ami javíthatja a foglalkoztatást. Gabler Gergely, az Erste vezető makroelemzője sem tart attól, hogy az emelés elbocsátásokhoz vezetne, de figyelmeztetett: a feketefoglalkoztatás erősen jelen van a gazdaságban, így feltételezhető, hogy a minimálbérre bejelentetteknek csak egy része keres valóban minimálbért, ahol nem tudják kitermelni a minimálbért sem, egyébként is feketén foglalkoztatják az alkalmazottakat. A szakértő véleménye szerint a foglalkoztatásra mérsékelt hatása lesz az emelésnek, de az államkasszába több járulékbevétel folyhat be.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.