Európa harmadik legrosszabbja a magyar vasút egy felmérés szerint

A pályahossz miatt rengeteg potenciál rejlik a hazai hálózatban, mégis a BCG által 2012-ben készített Railway Performance Index (RPI) alapján a magyar vasút a vizsgált 24 európai ország között a nem túl előkelő 22. helyezést érte el - szemlézi a portfolio.hu a nemzetközi felmérést. Egyedül Portugáliát és Bulgáriát sikerült megelőznünk a vasutakat három szempont szerint értékelő rangsorban.

A portál arról ír: a BCG a kutatás során egy tízpontos skálán értékelte az európai vasútvonalakat, ahol mindhárom szempont egyenlő súllyal számított. Az első szempont a használat mértéke (szállított utasok és áruk mennyisége a népességhez viszonyítva), a második a szolgáltatás minősége (pontosság, gyorsaság, ár), a harmadik pedig a biztonság (balesetek és halálesetek száma a hálózathoz viszonyítva) volt.

Ha egyesével nézzük a szempontokat, Magyarország akkor is kiemelkedően rosszul teljesített európai viszonylatban, főleg biztonság szempontjából. Az adatok szerint egyedül Lengyelországban, Litvániában, Lettországban és Romániában veszélyesebb vonatra ülni, mint itthon.

Használat szempontjából az összesített első helyezet Svájc érte el a legmagasabb értékét, a sereghajtók Portugália és Bulgária, Magyarország pedig a középmezőnyben végzett, ami azt jelenti, hogy európai viszonylatban itthon átlagosan kihasznált a vasúthálózat.

Szolgáltatási minőség szempontjából Magyarország a leggyengébbek között teljesített, ez a szempont viszont valószínűleg a legkevésbé tükrözi a valós állapotokat. Ennek oka, hogy a minőséget konkrét számokkal próbálták megfogni, ami nehéz feladat. A részpontszám felét a pontosság, negyedét a nagysebességű vonalak aránya, negyedét pedig a jegyárak adják. Itt a legmagasabb részpontszámot Románia kapta, míg a legalacsonyabbat Norvégia és Luxemburg. Nehéz elképzelni, hogy ez valóban a szolgáltatás minőségét tükrözi és nem pusztán az árszintet.

Az index készítői azt is megvizsgálták, hogy a vasúttársaságok tulajdonlásával és finanszírozásával kapcsolatos tényezők hogyan magyarázhatják az eltérő eredményeket. Elsőként azt tesztelték, hogy az egy főre jutó, vasútra költött állami támogatások és beruházások milyen kapcsolatban állnak az elért összpontszámmal. A legtöbb országban hasonló kapcsolat áll fenn a ráfordítások és az eredmény között, Magyarországot (Írországgal együtt) viszont kiemelték, mint azt a helyet, ahol az állami pénzköltés a legkisebb haszonnal jár - írja a portfolio.hu.

Azt persze hozzáteszik: az elemzés több ponton is torzíthat, emiatt a valósnál rosszabb eredményt mutathat. A személyszállításra túl nagy hangsúlyt helyez a tanulmány a teherszállítással szemben, márpedig Magyarországon jó a vasúti teherforgalom. Ezen kívül a mutató több része is a nagyobb területű, tehát több vasúttal rendelkező államok részére kedvez.