Szegénységi versenyben Romániával

Az Eurostat összesítése szerint a magyarok egyéni fogyasztása az EU-átlag mindössze 62 százalékát tette ki 2013-ban. Ez megegyezik az előző két évben mérttel: nyoma sincs a kilábalásnak. Ugyanez elmondható az egy főre jutó, az EU-ban a vásárlóerőparitáson mért GDP-ről is, amely Magyarországon jó ideje nem tud kiszakadni a 65–66 százalékos szintről, miközben például a velünk együtt csatlakozott lengyeleknél a mutató 2011–2013 között 65 százalékról 73-ra emlekedett.

Növekedés tapasztalható a horvátok és románok esetében is: míg előbbi országban az egy főre jutó fogyasztás két év alatt az uniós átlag 53-ról 61 százalékára nőtt, vagyis gyakorlatilag behoztak minket, a románoknál a szint 53-ról 57-re emelkedett. A sereghajtó Bulgáriában az elmúlt évek politikai és gazdasági bizonytalanságai is magyarázatot nyújtanak arra, hogy 47 százalékról mindössze 49 százalékra tudtak emelkedni.

A skála másik végén Luxemburg található. Igaz, a fogyasztás nem annyira tükrözi a nagyhercegség gazdasági teljesítményét: míg előbbi mutató az EU-átlag 136 százalékával egyenértékű, az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék szintje az átlag 257 százalékán volt tavaly. Németország és Ausztria található a képzeletbeli dobogón még: az átlag 122, illetve 120 százalékát tette ki az ottani fogyasztás.