Sokba kerül a töredezett égbolt

Évente legalább 5 milliárd euró többletkiadással jár, a szén-dioxid-kibocsátásban pedig 50 millió tonnányi többletet eredményez az uniós légiforgalomban az, hogy a légtér szabályozása nem egységes – ez az egyik fő érve az Európai Bizottságnak az egységes európai égbolt (SES) néven futó projekt mielőbbi megvalósítása mellett. Az új európai légiközlekedési stratégia egyik kulcseleme az ágazat növekedését akadályozó tényezők felszámolása, ezek közé sorolják a légtér fragmentált voltát is. A mielőbb megoldandó feladatok közé tartozik még a tagországok közti légiforgalom összekapcsolódásának javítása, a repülőtéri kapacitásgondok, illetve a díjak ügye, valamint a drónok szabályozása is.

Brüsszel szembe akar szállni az unión kívüli légitársaságok által támasztott tisztességtelen versennyel is, ezért a bizottság felhatalmazást kér a tagországoktól arra, hogy légiközlekedési megállapodásról tárgyaljon egy sor országgal, beleértve Kínát, Törökországot, az Emirátusokat, Kuvaitot és Katart. Egyes európai nemzeti légitársaságok, például a Lufthansa vagy az Air France KLM szerint az Öböl beli országok légitársaságai, az Etihad, az Emirates és a Qatar Airways kormányzati támogatással törnek előre, ezért nyomást gyakoroltak a bizottságra. Az érintett légitársaságok mind visszautasították az állami támogatás vádját – emlékeztetett a Reuters.

A bizottság jövőre készül új állásfoglalást kiadni az EU-ban működő légitársaságok tulajdonosi és ellenőrzési viszonyairól; a Financial Times értesülése szerint ez a mostani korlátozások lazítását jelenheti. Ma egy harmadik ország beli légitársaságnak legfeljebb 49 százalékos részesedése lehet egy uniósban, ekkora hányada van például az Etihadnak az olasz Alitaliában. A tulajdonosi plafon megemelése azonban csak olyan külső országok számára jöhet szóba, amelyek betartják az állami támogatásra vonatkozó szigorú előírásokat.