Piacot szeretne gépeinek a Szuhoj

Új piaci lehetőségek iránt puhatolódzott Magyarországon az orosz repülőgépgyártó. A Szuhojnak és Superjet–100-as gépnek kiváló ugródeszka lenne egy új magyar nemzeti légitársaság, ugyanakkor megbízható partnerek lennének, nemcsak az új vállalat sikereit, hanem a kockázatait is vállalnák – mondta Jevgenyij Andrasnyikov, a Szuhoj polgári repülőgépek gyártásáért felelős vezérigazgató-helyettese az M1-nek. A tervek szerint az orosz cég hat új repülőgépet és pénzt is adna a légitársaság létrehozásához.

A fejlesztési tárca nyitott a tárgyalásokra minden komoly érdeklődővel, tőkeerős szakmai és külső befektetővel egy olyan új hazai légitársaság megalapításáról, amelyben kisebbségi tulajdonosként akár a magyar állam is részt vállalhatna – közölte lapunkkal a minisztérium. Az orosz repülőgépgyártó által tavaly késő ősszel kezdeményezett egyeztetések kezdeti fázisban vannak, az együttműködési lehetőségeket a tárca kész megvizsgálni, elsősorban a magyar érdekek szempontjából. Konkrétumokról még nem esett szó, döntés csak arról született, hogy a tárgyalópartner részletesebben kifejti az ajánlatát – tette hozzá a tárca.

Az Európai Bizottság 2012-es döntése szerint egy új nemzeti légitársaság létrehozásában az állami vagyon nem lehet meghatározó, az állam szerepvállalása kizárólag üzleti alapon történhet. Egy új vállalat megalapítását nem lehet teljes egészében állami forrásokból finanszírozni, pénzügyi vagy szakmai befektetőt kell találni. Egy versenyképes piaci stratégiával, fenntartható üzemeltetési modellel rendelkező, az indulótőkét biztosítani képes üzleti partner elvben sikeresen kísérelhetné meg egy magyar érdekeltségű légitársaság elindítását – jelezte a minisztérium.

Az nem ismert, hogy az oroszok mit szeretnének megcélozni, egy rés azonban van a piacon: a Malév leállása után egy tucat, főleg balkáni útvonal maradt szabadon, és a 98 utas szállítására alkalmas Superjet–100-asok alkalmasak lennének ezek kiszolgálására. Szakértők szerint azonban e gépeket néhány száz kilométeres távon nem lehetne gazdaságosan üzemeltetni, ezeken az útvonalakon egy kisebb, például turbópropelleres gépeket üzemeltető, a budapesti járatokra ráhordó légitársaságnak lenne helye. A Szuhoj lépése mögött inkább az a szándék állhat, hogy vevőket találjanak gépeiknek: az említett típusból eddig valamivel több mint százat gyártottak, főleg az orosz piacra, és ez a gyártási mennyiség nem gazdaságos.

A Szuhoj nem először próbálkozik Magyarországon: 2009-ben, az akkor orosz tulajdonban lévő Malévvel szándéknyilatkozatot is aláírt 30 darab Superjet–100-as adásvételéről. Az elsőknek 2011-re kellett volna megérkezniük, de végül semmi sem lett az egészből. Úgy tudjuk, hogy a Szuhoj „rárepült” a magyar kormánygép projektre is, de arról is lecsúszott.

Eddig az említett piaci rést üzleti alapon senki sem akarta betölteni, de elképzelhető, hogy a Szuhojnak ez érdekében állna, főleg ha az egybeesne a magyar állam érdekével, amely szerint fontos lehet a balkáni régió bekapcsolása a magyar légi közlekedésbe. Kérdés, hogy ehhez megérné-e beszállnia egy bizonytalan jövő előtt álló piacra, mégpedig úgy, hogy az összeegyeztethető legyen az uniós normákkal. Ha összejönne egy újabb orosz–magyar légitársaság, akkor az – a hajdani Maszovletet is beleértve – már a harmadik ilyen alapon szerveződő cég lenne Az első kettő nem volt hosszú életű és sikeres.