Nincs elég napelem

Egy óra alatt annyi energiát sugároz a Földre a Nap, mint amennyi a bolygónk egy egész éves energiaszükséglete. Azaz: évente ötezerszer annyi érkezik, amennyit felhasználunk, mutatott rá a mai háttérbeszélgetésen Balogh Attila, az ABB e-mobilitás szakértője.

A tendencia azonban kedvező. A világ egyre jobban támaszkodik a napenergiában rejlő lehetőségekre, tavaly például összesen 58,8 gigawatt teljesítményű (GW) napelemet telepítettek a világon, ez a Paksi Atomerőmű névleges teljesítményének a harmincszoros. A múlt évi adat 2014-hez képest 34 százalékos növekedést jelent. A dinamikus fejlődés egyébként 2010-től indult, azóta pedig minden évben jelentős, kétszámjegyű volt a bővülés, amely 2016-ban 16-20 százalékosra várható.

Európában 2010-2012-ben volt a legnagyobb a telepített napelem-kapacitások növekedése, ami az azutáni években kicsit csökkent, most pedig újabb lendületet vett. A domináns bővülés azonban Ázsiában, ezen belül is Kínában volt az elmúlt években, és van jelenleg is. Kína tavaly 18,6 GW-nyi napelemet telepített, Japán 10,5 GW-t, az USA 9,4 GW-t. Európában a mostanáig beépített összes napelem-kapacitás szempontjából Németország áll az élen (40 GW), amelyet Nagy-Britannia (8,4 GW) és Franciaország követ (6 GW). Magyarország 0,11 GW-nél tart.

Magyarországon 2015-ben 60-70 megawattnyi új megújuló alapú áramtermelő berendezést adtak át, de ennek csak az egy százaléka hasznosította a Nap energiáját. Nagyobb növekedés ösztönzőkkel lenne elérhető. Ilyenek jelenleg is léteznek, például a kötelező áramátvételi rendszer, amelyhez kilowattóránként 31 forintos átvételi ár társul. Relatíve azonban magasak az adók (27 százalékos áfa) fajlagosan 114 forint a környezetvédelmi termékdíj és az inverterek után is kell fizetni. Ráadásul a piac szabályozás közelgő módosulása miatt kivár az új beszerzésekkel az ABB tapasztalatai szerint.

Pedig Balogh Attila úgy látja, hogy a napelemes rendszerek ösztönzők nélkül is megállhatnak a lábukon. A napenergiából egyenáramot előállító napelemek ára esik, de esik az invertereké is, amelyek az egyenáramot már felhasználható, illetve hálózatra táplálható váltóárammá alakítják. Egyre olcsóbb a rendszerek telepítése is. A rendszerek megtérülése a lakosság vagy az üzleti szféra számára (tehát támogatás nélkül) kedvező esetben 8-10 év, de ez nagyon projektfüggő.

Az ABB az inverterek világviszonylatban is jelentős gyártója és értékesítője. Forgalmaz a főként lakossági használatú füzérinvertert, és a naperőművek által használt, úgynevezett központi invertert is. Ezekből együtt már 20 gigawattnyit adott el, értékesítéséből egyedül 2015-re 5,5 GW-nyi jutott. Minden más napelemrendszer-elemet is forgalmaz, például transzformátort és energiatárolót. (Utóbbi esetében Magyarországon az akkumulátoros megoldások jöhetnek szóba.

Az energiatárolásnak három fő célja van: kiegyenlíthető vele a villamos energia rendszer terhelése, levághatók vele az áramtermelési csúcsok, végül szabályozható vele a rendszer frekvencia szabályozása. Az áramtárolás egy ígéretes módja az elektromos közlekedés is, vagyis az, hogy a fölösleges árammal a járművek akkumulátorát töltik fel. (Létezik már olyan megoldás is, amellyel az autóakkumulátorból táplálható vissza áram a háztartás számára. Észtország volt az első, 2013-ban, amely országos lefedettséget jelentő e-autó töltő hálózatot létesített. (Kizárólag az ABB berendezéseinek felhasználásával.) Az ABB eddig 3500 töltőt adott el, ezek mind Magyarországon készültek. Jelenleg havi 160 ezer töltés történik a társaság berendezéseivel.