Rekordon a külföldi cégek profitja, és itt is marad

Kezdik kiheverni a globális krízist és a 2010 után bevezetett válságadókat a Magyarországon tevékenykedő külföldi vállalatok, erre utal, hogy tavaly rekordprofitot értek el. A jegybank jelentése szerint a 2015-ös évet még annál is nagyobb nyereséggel zárták a külföldi cégek, mint ami a válság előtt megszokott volt. A GDP 7 százalékát elérő profitból a jegybank fizetési mérlegről szóló jelentése alapján a cégek növelték az osztalékfizetésüket és az újrabefektetett jövedelmeket is. Míg korábban a profit nagyobb részét osztalékként hazautalták, addig az elmúlt években a jövedelem nagyobb részét Magyarországon fektették be újra.

A külföldi vállalatok nyeresége a válság első éveiben a GDP 6 százalékáról 4 százalék alá csökkent. Az újrabefektetések jelentős csökkenése összefüggésben állhatott a válsággal: egyrészt a vállalati beruházások a növekedési kilátások visszaesése miatt csökkentek, másrészt a válságot követően megnőtt bizalmatlanság, és a hitelezés csökkenése miatt az anyavállalatoknak jelentős forrásigényük volt – legalábbis a jegybank narratívája így szól. Az persze kétségtelen, hogy a válságnak döntő szerepe volt a profitabilitás csökkenésében, és a befektetések visszaesésében, ugyanakkor nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a válságadók a magyar költségvetésnek ezermilliárdos nagyságrendű bevételeket termeltek az elmúlt években. A bankok, a kiskereskedelmi cégek vagy éppen az energiavállalatok különböző terhei rontották a magyar gazdaság növekedési kilátásait, a terhek csökkenésével azonban lassan javul a helyzet.

Az elmúlt két évben a vállalati beruházások növekedésében az EU-források bővülő felhasználása mellett jelentős szerepe lehetett a külföldi tulajdonú vállalatok emelkedő újrabefektetésének is, de segített az olajárcsökkenés is. A külföldi vállalatok profitja az elmúlt két év során mintegy 1000 milliárd forinttal emelkedett, de 2010 óta a bővülés mértéke összesen 1300 milliárd forintot tett ki. A profit elmúlt években látott bővülésének több mint a fele mindössze három ágazathoz volt köthető, ez pedig az üzleti szolgáltatás, a kereskedelem-javítás és a tanácsadás volt. Az viszont nem túl jó jel, hogy az ágazatok közel harmadában csökkent a külföldi vállalatok nyeresége, ezek jellemzően kisebb súlyt képviselnek a közvetlentőke-befektetések között, így csak kisebb mértékben fogták vissza a növekedést.

Nemzetközi összehasonlításban korábban a Magyarországon működő külföldi vállalatok megtérülése elmaradt a régiós országoktól, a 2015-ös 17 százalékos jövedelememelkedéssel már elérte a régiós szintet. Az újrabefektetett jövedelem aránya továbbra is meghaladta a többi visegrádi országét.

A következő évek kedvezők lehetnek. Az MNB előrejelzése szerint az export várható bővülése mellett a külföldi tulajdonú vállalatok profitja továbbra is magas lesz, de 2015-höz képest enyhén mérséklődhet.

Romlott a jövedelmezőség külföldön

A hazai tulajdonban lévő, külföldön működő vállalatok jövedelmezősége 2015-ben mérséklődött – a GDP 1,2 százalékát meghaladó szintről 0,9-re –, ellentétben a külföldiek magyarországi nyereségességének növekedésével. A külföldön működő magyar hátterű cégek alacsonyabb jövedelmezőségében szerepe lehetett a környező országokban tapasztalt geopolitikai feszültségeknek, valamint az orosz gazdaság tavalyi visszaesésének is.