Küszöbön az üvegházhatású gázok új európai kereskedelmi rendszerének (ETS) reformja, a kérdésről a héten szavaz az Európai Parlament. A 2005 óta működő ETS célja az, hogy az érintett vállalatokat a kibocsátásukkal arányos kvóták kötelező vásárlásával üvegházgáz-kibocsátásuk csökkentésére szorítsa. Jórészt energiatermelő, kisebb részben pedig iparvállalatokról van szó. A rendszer mára lényegében hatástalanná vált a kvóták piaci okokra visszavezethető elértéktelenedése miatt, ezért szükségessé vált a reformja.
Ám e 33 százalékos csökkenés kisebb hányada vezethető vissza az energiatermelés környezetkímélőbbé válására, mindenekelőtt a megújuló alapú áramtermelésre. A meghatározó az volt, hogy 1990 és 2015 között csaknem 32 százalékkal zsugorodott a hazai áramtermelés a KSH adatai szerint.
Az uniós tagországok közül a legtöbb szén-dioxidot, 778 millió tonnát, Németország engedte a levegőbe 2015-ben, a magyarországi adat 48 millió tonna volt. Globálisan Kína volt a főbűnös mintegy 11 milliárd tonnával, ráadásul 1990 óta 347 százalékkal növelte a kibocsátását, ilyet más országban nem tapasztaltak. Mögötte az USA állt, utána az EU-28. A húsz legnagyobb szennyezőt mutató toplista országai közé az Európai Parlament besorolt két szolgáltatást is, a nemzetközi légi és a nemzetközi vízi szállítást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.