Erősebb banki versenyt hoz a fogyasztóbarát lakáshitel

A vállalati hitelezés 4 százalékkal bővült a március végi adatokat az egy évvel korábbi szinthez mérve – derült ki a jegybank Hitelezési folyamatok című kiadványából. Ezen belül a kkv-hitelek állománya 12,8 százalékos növekedést mutat, ám ebbe alaposan belejátszik a földhitel-kedvezményezett önálló vállalkozóknak nyújtott hitelek volumene. Azokat leszámítva a kkv-hitelbővülés 8,1 százalékos volt – mondta el Oláh Zsolt, az MNB pénzügyi rendszereket elemző igazgatóságának munkatársa. Az új vállalati hitelek kihelyezésének ötöde még a negyedév végén kifutó Növekedési hitelprogramhoz volt köthető, ugyanakkor a piaci hitelezés is megindult – állományuk 285 milliárd forint értékben nőtt az egy évvel korábbi szinthez képest.

A hitelezési feltételeken belül a forrásköltség és a hitelkamat közötti felárat a bankok 39 százaléka csökkentette, kiemelkedő volt a hitelkönnyítés a kis- és mikroválallatok és az üzleti célú ingatlanhitelek területén. A bankok egyértelműen a versenynek tudják be az enyhítést, aminek következtében a nagy összegű forinthitelek esetében átlagosan 50 bázisponttal csökkent a kamatszint. A kis összegű forinthitelek simított kamatfelára 3,3, a nagy összegűeké 1,7 százalékpont volt a vizsgált időszakban.

Immár az MNB-adatokban is visszaköszön a kereslet hiánya: a felmérés szerint hiába vártak jelentős növekedést a korábbi felmérésben a pénzintézetek, most csak 20 százalékuk jelezte, hogy keresleti élénküléssel találkozott. Ugyanakkor közel harmaduk továbbra is arra számít, hogy megjön a vállalkozások kedve, és a jövőben emelkedik a hitelkereslet.

Kérdésre válaszolva Oláh Zsolt elmondta, az MFB Pontok teljesítménye egyelőre nem mérhető, a jegybank a következő negyedévekben már konkrét adatok alapján igyekszik választ adni arra, mennyire vált be az „ingyenhitel” konstrukció.

Az elmúlt egy évben a háztartási hitelezés újra pozitívba fordult: a tranzakciók eredőjeként a háztartási hitelállomány 1,2 százalékkal, 67 milliárd forinttal bővült, ám az eredményt a már említett földhitelprogramban folyósított hitelek jelentősen „szépítik”. A lakáshitelek állománya összességében 7 milliárd forinttal nőtt egy év alatt, míg a fogyasztási hiteleké 58 milliárd forinttal csökkent a tranzakciók hatására. Ugyanakkor ehhez az kellett, hogy az új szerződések volumene 50 százalékkal növekedjen, ezen belül a lakáscélú hitelek növekedési üteme 44, a szabad felhasználású jelzáloghiteleké 50, míg a fogyasztási hiteleké 59 százalékkal bővült. Az elmúlt egy évben kihelyezett lakáshitelek 16 százaléka volt a CSOK-hoz köthető – mondta Oláh Zsolt.

A bankok jelentősebb változásról nem adtak hírt a feltételek terén, s az adatok is ezt igazolják: a változó kamatozású lakáshiteleknél a kamatbázis csökkenése miatt a számított teljeshiteldíj-mutató (THM) 0,2 százalékponttal csökkent, míg a fix kamatozású hiteleknél nem volt módosulás. Az átlagos lakáshitel-kamatfelár kismértékben csökkent, március végén 4,6 százalékpontot tett ki, ami még mindig igen magas – a jegybank adatai szerint a régióban 2,3-2,4 százalék körüli felárak vannak.

A bankok előretekintve sem terveztek enyhítést a lakossági hitelezés terén, ám az MNB képviselői arra hívták fel a figyelmet, hogy a felmérés még a minősített fogyasztóbarát lakáshitel koncepció bevezetése előtt készült. Az új feltételek a jegybank szerint érdemi versenyt generálnak majd.