BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Sokat költünk a repülőtéren

A Budapest Airport 2018. januári forgalmában nagyjából 20 százalékra tehető a kereskedelmi bevételek aránya – közölte a Világgazdaság érdeklődésére Hardy Mihály, a társaság kommunikációs igazgatója. Kifejtette, hogy ide tartozik a parkolás, a kiskereskedelmi bevétel, az éttermek és bárok forgalma, de nem számítják hozzá az üzemanyag-eladást, illetve az ingatlan-bérbeadásból (hangárok, raktárak, irodák, öltözők) származó jövedelmeket.

A repülőtéri kereskedelemben az egy utasra jutó költés 11 és 18 euró között mozog világszerte, Budapest e tekintetben a középmezőnyhöz tartozik.

Légitársaságonként és országonként azonban rendkívül nagy a szórás, Hardy Mihály példája szerint másként költ az Emirates businessosztályának utasa és egy tipikus Ryanair-utas, másként a magyarok és másként az amerikaiak, oroszok vagy kínaiak, utóbbi két nemzet polgárai költenek legtöbbet a repülőtéren.

Fotó: Vémi Zoltán

Ferihegyen az utasok átlagosan 48-55 percet töltenek az induló tranzitban, vagyis az utasbiztonsági ellenőrzés és a beszállás között ennyi idő áll rendelkezésre, hogy a kereskedelmi és vendéglátó területen fogyasszanak. A kommunikációs igazgató tájékoztatása szerint a fogyasztás általában a duty free üzletekhez kötődik, ezekből három is van a 2-es terminálon.

A tipikus termékek a kozmetikumok és illatszerek, a szeszes italok, valamint a márkás ruhaneműk. Új elem, hogy egyre többen vásárolnak drága, különleges élelmiszert, köztük magyar terméket, például libamájat, szalámit, pirospaprikát vagy tokaji bort.

Az étkezőegységeknek is egyre összetettebb igényeket kell kielégíteniük. Gyorséttermekre éppúgy van igény, mint különlegesen jó konyhájú magyaros, nemzetközi és ázsiai ételeket kínáló, ültetett éttermekre.

A Budapest Airport összegzése szerint mintegy 60 kereskedelmi egység található a 2-es terminálon és az utasforgalmi csarnokban, a Sky Courtban, ebből három-három duty free és márkaüzlet, melyeket a Heinemann üzemeltet, hat Relay újságos, de utazási üzlet éppúgy szerepel a kínálatban, mint elektronikai bolt.

A budapesti repülőtér fő bevételi forrása továbbra is a légi forgalomból származó jövedelem, de éppen a légi közlekedésben tapasztalható bizonytalanságok miatt igyekszik több lábon állni, így a kereskedelemmel és az ingatlan-bérbeadással ki lehet egészíteni a bevételeket. Hardy Mihály a bizonytalanságok között említette a ciklikus válságokat, az ingadozó kerozinárakat, a politikai eseményekre adott gyors és kiszámíthatatlan reakciókat, például Törökország vagy Egyiptom esetében.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.