A régió nagyobb távközlési cégei között a Magyar Telekom a középmezőnyben van idei árfolyam-teljesítménye alapján. A Deutsche Telekom hazai leánycége 9,9 százalékot esett 2018-ban. Ennél többet, 22 és 15,9 százalékot buktak a román Digi és a lengyel Orange Polska befektetői. A cseh O2 jóval kisebb, 5,2 százalékos mínusszal úszta meg az első nyolc hónapot, de az olyan cégek, mint a Telekom Slovenia, a Hrvatski Telekom és a lengyel Netia, sőt a Telekom Austria is esett az idén.
A Magyar Telekom befektetői továbbra is az éleződő verseny és a változatlan osztalék miatt nem vásárolják a részvényeket.
A Digi mobilpiaci megjelenése folyamatosan téma, bár konkrét piacra lépési időpont nincs. A Vodafone–UPC-üzlet után újabb integrált csomagokat kínáló szolgáltató léphet a magyar piacra. Ezek mellett a Telenor tulajdonosváltás utáni stratégiájának részletei sem ismertek. Utóbbi akár agresszív árazást is hozhat, ami a Magyar Telekomot olyan árversenyre késztetheti, amely marzsromboló hatással járhat
– nyilatkozta a Világgazdaságnak Nagy András, az Erste elemzője.
A távközlési részvények legtöbbször osztalékpapírnak számítanak, azaz a befektetők nem is mindig az árfolyamnyereségre fókuszálnak. Ebben az összefüggésben érdemes megnézni, hogy egy-egy ilyen cég osztalékhozama mennyi prémiumot ad az adott ország biztos befektetésnek tekinthető tízéves állampapírjához képest.
A Magyar Telekom e tekintetben is a középmezőnyben van, hisz a 2,5 százalékos prémium átlagosnak tekinthető a cseh O2 és a Hrvatski Telekom között. A Telekom Slovenia hozamkülönbsége azért közelíti meg a 10 százalékot, mert a cég rendkívüli osztalékot fizetett. A 10 százalék feletti osztalékhozamot nem is tartják fenntarthatónak, a várakozásuk is 7,6 százalékos
– tette hozzá Nagy András. A szlovén távközlési cég 62 százaléka állami kézben van, a közkézhányada 27 százalék, így az osztalék alapvetően kormányzati döntés.
A Digi hozamkülönbség-mutatója negatív, mivel növekedési fázisban van a társaság, ami forrásigényes folyamat. Ennek ellenére valamennyi osztalékot így is fizettek, de ez elmarad a román tízéves papír hozamától
– fűzte hozzá az elemző. A régiós távközlési cégek zöménél mellesleg a következő években jelentős beruházások várhatók az 5G-hez kapcsolódó frekvenciapályázatok miatt. Több cég emiatt nem is fizetett osztalékot.
„Nagy szerepet játszott a telekommunikációs cégeknek az elmúlt hónapokban látott kurzuscsökkenésében az, hogy emelkedtek a biztos befektetésnek tekinthető állampapírhozamok a régióban. Ez a Magyar Telekomra azért is volt különösen negatív hatással, mert a társaság éves célkitűzéseiben fix 25 forintos részvényenkénti osztalékot határozott meg a 2018-as év eredményei után. Tehát itt az állampapírhozam és az osztalékhozam közötti prémium folyamatos csökkenése is közrejátszott a kurzus esésében” – húzta alá Gaál Gellért, a Concorde elemzője.
A szakértők felhívták a figyelmet arra is, hogy a következő évek frekvenciapályázatai is számottevő erőforrásokat igényelhetnek a Magyar Telekomtól.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.