Antibiotikum-rezisztencia: bakteriofágokkal küzdenek ellene Debrecenben

Az antibiotikum-rezisztencia egyre növekvő problémája az emberiségnek. Európában átlagosan négyszázezer embert betegítenek meg szuperbaktériumok, s közülük tíz százalék áldozatul is esik ezeknek a fertőzéseknek. Világszinten a halálos áldozatok száma már ma eléri az 1,3 milliót, de a prognózisok szerint ez a szám – amennyiben nem sikerül gátat vetni a rezisztens törzsek szaporodásának – az évi tízmilliót is meghaladhatja.

A baktériumok sikeres alkalmazkodására a gyógyszerfejlesztés az újabb és újabb antibiotikumok megalkotásával válaszol, de úgy tűnik, ez a háború most vesztésre áll, mivel a baktériumtörzsek egyre nagyobb arányban válnak ellenállóvá ezekkel szemben. A helyzet azért nagyon nehéz, mert a baktériumok okozta fertőzések leküzdésére ma sincs más orvosi protokoll, mint az újabb antibiotikumok bevetése. 

Az ENSZ például már majdnem tíz éve hívja fel a figyelmet a helyzet súlyosságára, nemrégiben pedig egy 13 ezer milliárd dollárt kezelő befektetési csoport is foglalkozni kezdett vele. Amint azt a Bloombergre hivatkozva a Világgazdaság megírta, a csoport saját közreműködését is felajánlva sürgeti a döntéshozókat, hogy hozzanak létre nemzetközi keretrendszert és állítsanak fel egy tudományos testületet a probléma kezelésére. Az ezzel kapcsolatos felhívásnak – közte a Legal & General Investment Managementtel és az Aviva Investorssal – 80 aláírója van. 

Debrecenben már tíz éve dolgoznak az antibiotikum-rezisztencia megoldásán

A gyakran fatális következményű fertőzéseket előidéző rezisztens baktériumtörzsek tulajdonképpen antibiotikumok elleni védekezés során létrejött mutációk, amelyek nagyon komoly antibiotikum-terhelésnek kitett helyeken jöhetnek létre hatványozottan. Ilyenek lehetnek

• az antibiotikumot hozamnövelés céljából túlzott mértékben alkalmazó állattartó-telepek, 
• esetenként a kórházak, ahol egyes betegségek kezelésénél a nagyfokú antibiotikum-használat elkerülhetetlen, 
• de jelentősen növeli kialakulásuk kockázatát az indokolatlan és szakszerűtlen gyógyszerszedés is.
   A Debreceni Egyetemen tíz éve kezdtek koncentráltan el azzal foglalkozni, hogy hatékony orvostechnológiai megoldást találjanak antibiotikumoknak ellenálló baktériumok leküzdésére. 

Az egyetem laboratóriumban kifejlesztett készítmény hatásmechanizmusa egy úgynevezett lítikus enzimszerelvényen alapul, amellyel a bakteriofág előidézi a megcélzott kórokozó azonnali sejthalálát.

Újra felfigyeltek a kutatók a fágokra

A bakteriofágok bevetése nem számít teljesen új megoldásnak, miután az antibiotikumok ipari szintű gyártása előtt – sőt velük párhuzamosan is – használták őket a különféle fertőzések kezelésére. Fejlesztésük, kutatásuk azonban az antibiotikumok térnyerésével gyakorlatilag megszűnt, használatuk pedig perifériára szorult. Az antibiotikum-rezisztencia okozta probléma felerősödése azonban újra a fágokra irányíthatja a kutatók figyelmét. 

A Debreceni Egyetem már évekkel ezelőtt felvette ezt a fonalat és komoly energiákat fektetett és fektet ma is a rezisztens baktériumokra ható fágok megtalálását, izolálását, gyógyászati felhasználásuk kidolgozását célzó kutatásokba, illetve fejlesztésekbe. 

Szilvássy Zoltán megítélése szerint a már kidolgozott és engedélyezésre váró, az európai hatósághoz benyújtott készítményre alapuló terápia ezen a téren kifejezetten hatásos, segítségével az egészségügyi ellátás következtében kialakuló nozokomiális fertőzések miatti halálesetek teljes mértékben kiküszöbölhetők lehetnek. Az egyetemen a bakteriofágokat embert és állatot megbetegítő törzsek viszonylatában egyaránt vizsgálták és vizsgálják. Elsőként egy emberre veszélytelen szalmonellatörzs elleni fágterápia hatásosságát sikerült igazolniuk csirketelepen. Ez a zárt térben levegőbe permetezhető készítmény már rendelkezik gyártási engedéllyel. 

A fágterápia kapcsán Szilvássy Zoltán ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a dolog természetéből adódóan csak helyspecifikusan lehet kidolgozni és alkalmazni. Vagyis, minden olyan egészségügyi intézményben, ahol alkalmazni kívánják, azonosítani kell a megcélozni kívánt baktériumtörzseket. Ezt követően lehet bevetni ellenük a kész fágkészítményeket, ha már van ilyen. Ha pedig az adott törzzsel szemben még nincs megfelelő készítmény, akkor azt értelemszerűen arra a baktériumra kell kidolgozni, aminek jelenlétét az adott helyen kimutatták. Az egyetem kutatólaboratóriuma tud vállalkozni erre a munkára, és a fejlesztések eredményeként az a gyártókapacitás is a rendelkezésére áll, amivel a megfelelő készítményeket elő tudja állítani. Most már csak az kell, hogy mindehhez megkapja a megfelelő jogosítványokat, mindenekelőtt az alapanyag gyártási engedélyét.