Speciális adatok jelentek meg a magyar rezsi nagyságáról

Kényelmesen a legalacsonyabb uniós bruttó lakossági végfelhasználói tarifák között szerepeltek februárban azok, amelyeknek két fő összetevője volt: az egyik a rezsicsökkentett ár, a másik az, amelyet az átlagfogyasztás 20 százalékos túllépéséhez köthető mennyiség után kellett fizetni.

Kevés háztartás csúszik ki a rezsivédett sávból 

Az a kisszámú háztartás, amely nem fért bele a rezsivédett sávba, az összesnek szerény hányadát teszi ki, és az ő túllépésük sem túl nagy. „A legutóbbi adat szerint gáznál tízből kilenc, a villamos energiánál tízből nyolc felhasználó az átlagfogyasztás alatt maradt. Ám a fogyasztók a rezsivédett sáv fölött is sokat spórolnak, hiszen a sávhatárig nekik is rezsicsökkentett árakon számláznak” – mondta a közelmúltban a Világgazdaságnak Lantos Csaba energiaügyi miniszter.

Most az ezekre a „túllépőkre” vonatkozó adatokkal egészítette ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a finnországi VaasaETT azon európai ár-összehasonlítását, amelynek megállapításait a Világgazdaság a napokban már ismertette. Ebből kiderült, hogy februárban is a magyarországi bruttó lakossági végfelhasználói áram- ás gázár volt a legalacsonyabb az Európai Unióban, de az Európa egészére kibővített vizsgálat szerint is csak Ukrajna előzött be. (Pontosabban Budapestet Kijev előzte, mert az elemzés az adott országok fővárosaira vonatkozó adatokat veti össze.)

A modellezett háztartás 20 százalékkal fogyaszt többet 

A kormány rendelkezéseinek értelmében 2022. augusztus 1-jétől az átlag feletti fogyasztás esetében úgynevezett piaci árat kell fizetnie a fogyasztóknak, ezért a hivatal a villamosenergia- és földgáz fogyasztói árait bemutató grafikonokat kiegészítette egy olyan hipotetikus árral, amely azt tükrözi, hogy milyen átlagárat kell fizetnie azon fogyasztóknak, akik a kormány által meghatározott átlagfogyasztást (évi 2523 kilowattóra áram és 63 645 megajoule földgáz) 20 százalékkal túllépték.

Ennek alapján a modellezett háztartás számára a bruttó áramtarifa 11,18 eurócent volt kilowattóránként, míg a rezsicsökkentett 9,70 eurócent. A két ár közé csak a (nem uniós) belgrádi került be. 

 Így a két ár közé befért a belgrádi és a zágrábi is.  

A januári szinten maradt a teherbíró képességi adat

A villamos energia és földgázfogyasztás költségeinek a nettó jövedelemhez viszonyított arányát, azaz a fogyasztók úgynevezett teherbíró képességét is havonta vizsgálja a jelentés. A MEKH által választott háztartásban ketten élnek, mindketten országos szintű átlagos nettó jövedelemmel rendelkeznek, nincs gyermekük, illetve nincs más eltartott a háztartásban. Ezen alapadatokkal a MEKH megvizsgálta, hogy egy háztartás havi jövedelmének mekkora hányadát fordítja a villamosenergia- és földgázfogyasztással kapcsolatos kiadásokra, amennyiben éves szinten egy átlagos fogyasztási mennyiséget (2200 kilowattóra áram és 1162 köbméter földgáz) használ. Ebben az esetben a hivatal nem végzett külön számítást magasabb fogyasztási szintre, mivel a kétfős háztartások esetében nem jellemző az átlag feletti fogyasztás. A kiinduló árat és a háztartások jövedelmét is európai vásárlóerő-egységben mérte. 

Ennél csak a londoni 2,1 százalék és a luxembourgi 1,7 százalék volt alacsonyabb. A legkedvezőtlenebb a prágai arány volt: 7,2 százalék. A MEKH diagramja a kijevi mutatót nem tartalmazza. A magyarországi mutató értéke a tavalyi, 2,1 százalékos átlaghoz képest romlott. Nagysága a 2022-essel azonos. 

A földgáz átlagára esetében a MEKH a számításokban a megajoule/köbméter átváltási aránynál a nemzetközi felmérésben alkalmazott 34,36 megajoule/köbméter átváltási aránnyal számolt, szemben az MVM hivatalos díjtáblázatából visszaszámolható 34,87 megajoule/köbméteres váltási aránnyal. A megajoule/kilowattóra váltásnál az FGSZ elszámolási rendjében is megtalálható 3,2494 energiaérték váltási aránnyal kalkulált.