Kis atomreaktorokat ajánlhat Macron Vucicnak

A védelmi ipari mellett a francia–szerb atomipari együttműködés válhat szorosabbá Emmanuel Macron francia és Alekszandar Vucic szerb elnök holnap kezdődő tárgyalásain. Ám a találgatások másról is szólnak.

A horvát Jutarnji list ugyanis felmelegített egy négy hónappal ezelőtti szerb aggodalmat is, amely szerint szóba kerülhet a Franciaországból érkező nukleáris hulladék szerbiai tárolása is. Bár ennek a lehetőségét akkor rögtön, tehát az áprilisi tárgyalások után cáfolta Dubravka Dedovic Handanovic szerb bányászati és energiaügyi miniszter, aki azt is hozzátette, hogy az ilyen hulladék importja tilos, érdemes felidézni, mi állhat a találgatás mögött. 

Csak belföldi hulladéknak épült a tároló

Szerbia 2011-ben bejelentette, hogy Belgrád mellett kialakítják Európa legnagyobb nukleárishulladék-tárolóját. Akkori közlés szerint a létesítményre a „következő évtizedekben Szerbiában keletkező radioaktív hulladék elhelyezése miatt” lenne szükség. Tervezése, kivitelezése és üzemeltetése pedig az uniós elvárások szerint történne. A tároló építése 2007-ben indult, átadásával pedig egy meglévő, de 2012-ben bezárni kívánt hasonló tárolót kívánták kiváltani. (Radioaktív hulladék nemcsak atomerőművekben, hanem az iparban és az egészségügyben is keletkezik.) 

Ettől csak abban az esetben szabad eltérni, ha igazolható, hogy a fogadó ország garantálja a hulladék nemzetközi előírások szerint tárolását.

Arról nem szólt a tizenhárom évvel ezelőtti hír, hogy a cseréhez miért van szükség Európa legnagyobb nukleáris hulladék tárolójára, de miután hangsúlyozottan belföldi hulladékról volt szó, két dolog lehetséges. Az egyik, hogy a tárolót valójában csak a maga nemében tervezték a legnagyobbnak, ugyanis más-más módon kell elhelyezni a különböző radioaktivitású hulladékokat. A másik pedig, hogy gondolhattak a majdani atomreaktorok hulladékra is. Kapacitásáról azt írták, hogy 8500 darab 200 literes hordó és 100 szállító konténer fér el benne.

Kis atomreaktorokat telepítene Szerbia 

Tudott, hogy Szerbia is csatlakozna az atomerőműve rendelkező országokhoz. Alekszandar Vucic a márciusi Nuclear Energy Summiton beszélt arról, hogy országa összesen négy, együtt 1200 megawattnyi kis moduláris reaktor (SMR) telepítéséhez keres forrást, pénz ugyanis egyelőre nincs. Keres olyan „vezető uniós” országokat is, amelyek támogatják a 7,5-8 milliárd eurós tervet. Júliusban Szerbia már nemzetközi szakértőket hívott össze annak érdekében, hogy összeállítsák az ország nukleáris programját.

Franciaország kéznél van

És itt jön képbe Franciaország, amelynek állami energiaipari vállalatával, az Electricité de France-szal (EDF) a szerb kormány áprilisban (a fent említett tárgyalásokon) szándéknyilatkozatot írt alá egy hosszú távú együttműködésről a kis szén dioxid-kibocsátású szerb energiagazdaság felé vezető úton. Lényegében a nukleáris- és a vízenergia-ipari összefogásról. A vízerőmű-programra a szerb Elektroprivreda Srbije közműcéggel kerülne sor, a munka kiterjedne a meglévő vízerőművek korszerűsítésére is. Készül az EDF szerb partnerekkel közös energiatárolásra is, a tárolásra három területen lesz mód:

• vízerőművekkel (szivattyús-tározós megoldással)
• francia–szerb akkumulátorprojekt indításával, 
• és zöldhidrogén közös előállításával.

Dubravka Dedovic Handanovic már akkor jelezte, hogy a szerb polgári nukleáris program az EDF-fel stratégiai partnerségben készül. Franciaországból importált nukleáris hulladék tárolásáról azonban nincs szó a bejelentésekben. A téma korábban is csak az említett aggályok cáfolatakor került szóba.

Az atomerőmű-építés egyébként nem csak abból a szempontból lenne nagy változás Szerbiában, hogy az országnak eddig nem volt ilyen létesítménye, hanem azért is, mert az 1986-os csernobili katasztrófa után született egy ma is élő, bár nyilván törölhető tilalom az építésükre.