késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Brüsszel kibökte, miért nem jön az összes pénz: bevándorlás, gyermekvédelmi törvény
Döntés született Brüsszelben, amelyről szerdán közleményben tájékoztatott az Európai Bizottság: Magyarország megkaphatja a visszatartott 30 milliárd euró európai uniós forrás egyharmadát. A bizottság később egy magyarázó dokumentumot is közzétett, amelyből kiderül, miért marad kétharmadáig üres a pohár. A listán olyan tételek is szerepelnek, amelyeket a magyar és a korábbi lengyel jobboldali kormányok európai politikai ellenfelei hangoztattak, és amelyeket Budapesten és Varsóban is jogi öltözetbe bújtatott politikai támadásnak neveztek.
Szerdán még korábban az is kiszivárgott, hogy a magyar kormányt rendszeresen bíráló politikai pártok a kezdődő európai uniós csúcs előtt az utolsó pillanatokban is igyekeztek megakadályozni, hogy Magyarország hozzájuthasson a neki járó, de visszatartott eurótízmilliárdokhoz.
Manfred Weberék minden követ megmozgatnak, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó uniós pénzeketNégy nagy európai parlamenti frakció írt alá közös levelet, amelyben felszólítják az Európai Bizottságot, hogy ne fizessék ki Magyarországnak a neki járó uniós forrásokat. A testület hamarosan 10 milliárd eurót fizethet ki Magyarországnak, de Manfred Weber és társai mindent megtesznek, hogy ezt megakadályozzák. Szerintük az Orbán-kormány zsarolja az Európai Uniót. |
Az ő politikai leszerelésüket célozhatja, hogy csak részben szabadították fel a forrásokat, illetve az ehhez fűzött indoklás.
Az Alapjogi Charta: még mindig fenyegeti Magyarország
Az indoklás egyik része azt részletezi, milyen területeken látják úgy Brüsszelben, hogy Magyarországtól azért tartsanak vissza pénzt, mert sérül az országban az Európai Unió Alapjogi Chartája. Ezek a dokumentum megfogalmazásában a következők:
- az ún. gyermekvédelmi törvény
- az oktatási szabadságot övező komoly kockázatok
- a menedékjog
Mindezek konkrét hatással bírnak a kiutalásoknak arra a feltételére, hogy igazodni szükséges a Chartához három kohéziós program és a migrációs és integrációs alap tekintetében – fogalmazott a bizottság. Az aggályok megszűnnek, ha Magyarország olyan intézkedéseket tesz, amelyek révén tiszteletben tartják a Chartát – teszik hozzá.
A fennmaradt jogállamisági aggodalmak
Külön fejezetben magyarázza a testület, milyen területeken vélik úgy Brüsszelben, hogy Magyarország továbbra sem felel meg a jogállamisági elvárásoknak, amelyeket az Európai Parlament is megfogalmazott.
Számos kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarország ellen – említi az indoklás (annak részletezése nélkül, hogy más uniós tagállamok ellen még több eljárás folyik). Ezeket a területeket sorolják fel:
- a civil szervezeteke jogai
- az oktatási szabadság
- a médiaszabadság
- a migránsok és menedékkérők jogai
- az LGBTIQ személyek jogai
- az egységes piac működése
A bizottság nem fog habozni, hogy további intézkedéseket tegyen szükség esetén a jogállamiság és az egységes piac védelmében – írták a dokumentumban. Majd hozzáteszik: amikor a bizottság javaslatára az Európai Tanács egy éve jogállamisági feltételekhez kötötte a kifizetéseket, a következő területeket jelölték meg: a közbeszerzések, a büntetőeljárások, az összeférhetetlenségek és a korrupció elleni harc. A dokumentum szerint Magyarország mind ez ideig nem értesítette a bizottságot olyan új intézkedésekről, amelyek orvosolnák ezeket a szerintük fennálló problémákat, így a költségvetési korlátozás érvényben marad.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.