BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Orbán Viktor elhagyta a tárgyalótermet

Fontos részlet derült ki a Politico beszámolójából arról, pontosan hogyan történt, hogy Magyarország nem járult hozzá Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséhez a csütörtöki EU-csúcson. Orbán Viktor kivonulása a tárgyalóteremből a jövő évi európai parlamenti választások kampányának emlegetett, fontos momentumává válhat.

Fontos momentumra derült fény a Politico beszámolójából arról, pontosan miként zajlott Magyarország képviselőjének távolmaradása az Ukrajnával való csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló döntéstől csütörtökön az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján.

Amikor Charles Michel, az Európai Tanács elnöke bejelentette az Ukrajnával kapcsolatos döntést az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján, még nem volt ismert, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő még csak jelen sem volt a szavazásnál. Fotó: Olivier Hoslet / MTI / EPA

Mielőtt a csúcstalálkozó résztvevői a döntést meghozták, Orbán Viktor magyar miniszterelnök elhagyta a tárgyalótermet – írta a Politico.

A magyar kormányfőnek a döntéstől való demonstratív távolmaradása egyik szimbolikus kulcsmomentumává válhat a jövő júniusi európai parlamenti választások kampányának, egyike a politikai vízválasztó tényezőknek. Az európai és a magyar voksolók egyik része – kiderül, mekkora – szavazatával is kifejezheti majd, hogy egyetért a magyar miniszterelnökkel ebben az EU jövőjére akár kardinális hatású döntésben, a jelenlegi uniós döntéshozásban töretlenül hívők pedig ellenkezőleg.

A 2023. decemberi uniós csúcs e kiemelt momentumának megítélése attól függhet, miképpen alakul a következő hat hónapban az ukrajnai háború – vagy béke – menetének és állásának, illetve az ukrajnai újjáépítés terhei elosztásának megítélése az Európai Unió egyes országaiban. Annyi már biztos: ha nem változnak meg a források uniós elosztásának jelenlegi elvei, a szegényebb tagállamok Ukrajna majdani felvételének kárvallottjaivá és akár finanszírozóivá is válhatnak.

Itt van öt ok, hogy Ukrajna miért nem csatlakozhat az Európai Unióhoz

Az Európai Unió egyre fontosabbnak tartja Ukrajna csatlakozását. A háborúban álló ország felvétele a közösségbe az unió eddigi legnagyobb kihívása lenne, ráadásul az összes tagállam működésére hatással lenne. A Nézőpont Intézet összegyűjtött öt olyan okot, amelyek miatt Ukrajna biztosan nem csatlakozhat az Európai Unióhoz.

 

Orbán, Scholz, De Croo

A Politico beszámolója szerint Alexander De Croo belga miniszterelnök olyan stílusban nyilatkozott a magyar álláspont képviseletéről, amilyen akár csak egy évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna az uniós csúcsmegbeszélések nyilvános kommunikációjában. De Croo, mint idézték, azt mondta: ha nem veszel részt egy döntésben „utána fogd be a szád”, bár utána gyorsan hozzátette: „Ezt nem kellett volna mondanom.”

A két név nélkül nyilatkozó forrást idéző portál szerint Olaf Scholz német kancellár javasolta Orbán Viktornak, hogy ha nem hajlandó egyetérteni az ukrán döntéssel, akkor hagyja el a termet, hogy a többiek egyhangúlag dönthessenek.

A Politico azonban maga is azt látta alátámasztottnak, hogy nem spontán kivonulás történt, ezt az eseményt korábbi megbeszélések alapozták meg. A magyar vezetők számos alkalommal nyilatkozták, és ezt közvetlenül a csúcstalálkozó előtt is megerősítették, hogy Magyarország éretlennek tartja Ukrajnát a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.

Orbán Viktor a csúcstalálkozó előtt posztolta az X-en a következőt:

A döntést követően pedig arról posztolt, hogy ebben a döntésben Magyarország nem kívánt részt venni.

Respektálják Orbán döntését, de számos lehetőség van még a vétóra

Az ír kormányfő kifejezte tiszteletét a magyar miniszterelnök iránt, hogy nem vétózta meg az ukrán csatlakozásról szóló elvi döntést.

Még a csúcstalálkozó kezdete előtt egy magyar sikerről publikált közleményt az Európai Bizottság. Tízmilliárd eurót folyósítanak a Magyarországnak járó, de visszatartott uniós pénzekből, miközben Brüsszel úgy látja, bizonyos feltételeket teljesített Budapest a magyar jogállamiságot övező vitában. Másokat nem, ezért mintegy 21 milliárd euró továbbra is befagyasztva marad. A politikai sakkjáték folytatódik. Az európai választók pedig júniusban az urnák elé járulnak.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.