Ki, kinek a barátja? Orbán az USA-hoz, Gyucsány az oroszokhoz húz?

Az orosz hatalmi térnyerés az utóbbi időben – Grúzia megrendszabályozásával – még nyilvánvalóbbá vált. Ebben a környezetben próbálta Orbán Viktor a párt elkötelezettségét erősíteni. A volt miniszterelnök tengerentúli látogatása miatt fölszisszent a honi balliberális tábor.

Debreczeni József a Népszavában arra figyelmeztette Amerikát, nehogy úgy járjon a „szélsőjobboldallal összeálló” Orbán támogatásával, mint a radikális muszlimokkal. Utóbbiakat az Egyesült Államok a Szovjetunió ellen fegyverezte fel, és képezte ki Afganisztánban, s aztán már nem tudta őket kontrollálni. Debreczeni szerint "Orbán primitív orsozellenességével él most meg Nyugaton." 

Orbán Viktor szerint eltúlzott a baloldali sajtó oroszbarátsága, a jobboldal egy részének Amerika-ellenes megnyilvánulásai pedig Washington korábbi posztkommunista-barát stratégiájára adott reakcióként foghatók fel. Gyurcsány Ferencnek a 2006-os választásokat követően, a mind egyértelműbbé váló orosz kapcsolataival párhuzamosan vált fagyossá Amerikával ápolt viszonya. Idővel az is kiderült, hogy Gyurcsány képtelen az üzleti élethez szükséges kiszámíthatóságot biztosítani.

„A Magyarországon jelen lévő külföldi cégek számára továbbra is komoly probléma, hogy a magyarországi állami beruházások mindössze tizede mentes a korrupciótól” – nyilatkozta idén júniusban April Foley budapesti amerikai nagykövet.

A korrupció és az orosz terjeszkedés magyarországi összefüggései június 12-én az amerikai szenátus külügyi bizottságában is előkerültek. A Joe Biden által vezetett testület meghallgatásán a térség üzleti kockázatainak elemzésével foglalkozó. Ukrán származású Roman Kupchinsky leszögezte: „Magyarországon homályos hátterű, a szervezett bűnözéssel és a Gazprommal gyanús kapcsolaban álló vállalkozások igyekeznek ellenőrzésük alá vonni a háztartási gáz elosztása és az energiatermelés széles szeletét.”