BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Reszkessen, aki kenőpénzt ad!

Az Egyesült Államokban és másutt is egyre szigorúbban vizsgálják a vállalatok korrupciós ügyeit.

Az idei első két hónapban 1,1 milliárd dollárt különítettek el a külföldi nagyvállalatok azoknak a bírságoknak a fedezésére, amelyek az amerikai hatóságok által indított korrup-ciós vizsgálatok nyomán fenyegetik őket – számítja a Handelsblatt.

Tavaly egész évben 620 milliót tett ki ez az összeg, néhány évvel korábban pedig 100 millió alatt volt. Az amerikai kereskedelmi minisztérium és a tőkepiaci felügyelet (SEC) jelenleg rekordszámú (111) ügyet vizsgál a Foreign Corrupt Practices Act alapján. Ez a törvény nemcsak az Egyesült Államokban elkövetett kenőpénzfizetések szankcionálását teszi lehetővé, hanem minden olyan vállalat visszaéléseit, amelynek a részvényei amerikai tőzsdéken forognak.

Így került a nyomozók látókörébe a Daimler, amely a vád szerint rendszeresen hivatalnokokat fizetett le – megbízásokért cserébe – a világ legalább 22 országában. Egy türkmén vezető politikusnak például két páncélozott gépkocsival kedveskedett a német autógyártó, de kínai, orosz és görög hivatalos személyeknek, sőt az ENSZ „olajat élelmiszerért” néven futó iraki programját irányító személyeknek is jutott az évek során az ajándékokból. A Daimler képviselői csütörtökön állnak bíróság elé, ám a The Wall Street Journal értesülése szerint már előre megállapodtak 185 millió dollárnyi bírság kifizetéséről. A SEC számítása alapján a vállalat több mint kétszáz tranzakció során összesen 56 millió dollárnyi kenőpénzt fizetett ki, s ennek révén 1,9 milliárd dollárnyi hasznot és legalább 91,4 milliós tiszta nyereséget ért el. A botrányba Magyarország is belekeveredett, az amerikaiak állítása szerint ugyanis a cég 300 ezer eurós kenőpénzt fizetett döntéshozóknak néhány évvel ezelőtt a Volánbusz egyik járműbeszerzési ügylete kapcsán. Az érintettek egyelőre nem kommentálták ezt a bejelentést.

Michael Hershman, a Siemens volt törvényességi ellenőre (compliance officer) úgy véli, az amerikai hatóságok buzgalmát az váltotta ki, hogy a hazai cégek nagy számban panaszkodtak külföldi vetélytársaik tisztességtelen üzletszerzési gyakorlatára, és arra, hogy az európai kormányok nem tesznek eleget az ilyen ügyek tisztázásáért. Ugyanakkor nem csak az Egyesült Államokban kapcsoltak nagyobb fordulatszámra a nyomozók. Mark Pieth, az OECD illetékes munkacsoportjának elnöke világszerte 345 esetről tud jelenleg, amelyekben a vállalati korrupcióra vonatkozó nemzeti vagy nemzetközi előírások megsértése miatt vizsgálódnak a hatóságok. Öt évvel ezelőtt még alig száz ilyen eset volt – idézi Pietht a The New York Times.
Az Alstom leányvállalatai például számos országban reflektorfénybe kerültek csúszópénzek fizetésének gyanúja miatt. A francia konszern párizsi központjában elismerik, hogy Nagy-Britanniában, Svájcban és Brazíliában is folynak korrupciós vizsgálatok, ám hangsúlyozzák, azok az anyavállalatot nem érintik. Lengyelországban egy az Alstom által elnyert 105 millió euró értékű varsói metrókocsi-beszerzés kapcsán folyik nyomozás. Ennek keretében januárban Bohdan Zun volt projektigazgatót vették őrizetbe, márciusban pedig egy Tadeus Novak nevű tanácsadót – utóbbit Barcelonában.

A nagyvállalatok mellett egyes üzletemberek ellen is egyre gyakrabban indulnak korrupciós vizsgálatok. Mark Mendelsohn, az amerikai igazságügyi minisztérium illetékes vezetője szerint közép- és felső vezetőkre egyaránt kiterjednek a nyomozások, ezek közül a legutóbbi – januárban lefolytatott – akció nyomán 22 bűnös akadt horogra a hadsereg és a büntetés-végrehajtás részére szállító cégeknél. Az elmúlt években elítélték többek között Frederic Bourke-öt, a Dooney & Bourke táskagyártó alapítóját, aki azerbajdzsáni hivatalnokok lefizetésében vett részt, továbbá Albert „Jack” Stanley-t, a Kellogg Brown & Root építőipari cég volt vezérigazgatóját, aki Nigériában követett el hasonló bűncselekményt.

Perelnek és átszerveznek

Az első, 2006-ban kirobbant nagy megvesztegetési botrányban érintett Siemens időközben nemcsak lecserélte besározódott vezetőit, hanem ötmillió eurónyi kártérítést is kicsikart az első számú exvezetőtől, Heinrich von Pierertől.

A német ipari konszern azóta korrupcióellenes részleget hozott létre (világszerte hatszáz fővel), és igyekszik továbbképezni dolgozóit.

A MAN szintén jogi lépéseket tervez Hakan Samuelsson és más menesztett vezetők ellen, széles hatáskörű törvényességi ellenőrt nevezett ki, és a korrupciós gyanúk bejelentésére szolgáló belső telefonvonal kialakítása is napirenden van.




A német ipari konszern azóta korrupcióellenes részleget hozott létre (világszerte hatszáz fővel), és igyekszik továbbképezni dolgozóit.

A MAN szintén jogi lépéseket tervez Hakan Samuelsson és más menesztett vezetők ellen, széles hatáskörű törvényességi ellenőrt nevezett ki, és a korrupciós gyanúk bejelentésére szolgáló belső telefonvonal kialakítása is napirenden van. Írott malaszt az egyezmény Eddig 38 ország írta alá az OECD 1999-ben meg-alkotott korrupcióellenes egyezményét (Anti-Bribery Convention), amely mind a közvetlen, mind a közvetett kenőpénzfizetést megtiltja a megrendelésekért folyó versenyben.

A vállalatok azonban ügynökök, közvetítő cégek révén könnyen kijátszhatják az előírásokat, ráadásul az aláíró államok némelyike nem is veszi igazán komolyan az egyezmény betartatását.

Szlovákiát például ez év januárjában élesen kritizálta a párizsi székhelyű szervezet, amiért korrupcióellenes törvénye még mindig nem teszi lehetővé a vállalatok és más jogi személyek felelősségre vonását. Korrupciós botrányok (az utóbbi hónapokban, nagyvállalatoknál, válogatás) - Alstom: több európai és tengerentúli országban folyik vizsgálat az ottani leányvállalatok által fizetett csúszópénzek miatt

- BAe Systems: az év elején megállapodott az amerikai és brit hatóságokkal arról, hogy 450 millió dollárt fizet korrup-ciós ügyei vezekléseként

- Daimler: sajtóértesülés szerint 185 millió dollár kifizetését vállalta az amerikai hatóságoknak azért, hogy ejtik a korrup-ciós vádakat

- Ferrostaal: korrupciós vádak miatt nyomozás folyik és több személyt letartóztattak a volt MAN-leányvállalatnál

- MAN: tavaly decemberben 220 millió eurót fizetett azért, mert üzletkötői korábban rendszeresen kenőpénzeket adtak a megrendelésekért

- TSKJ konzorcium: a konzorciumban részt vevő Eni és Technip 250, illetve 245 millió eurót különített el az 1994–2004 közötti nigériai földgázügyletekkel kapcsolatos korrupciós vizsgálat esetleges bírságának a fedezésére

-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.