Segélyezettek és a Jobbik támogatása - Íme, az összefüggések

Ahogy arra számítani lehetett, a Jobbik elsősorban ott győzte le a szocialistákat, ahol az emberek életkörülménye, szociális helyzete rosszabb az átlagosnál. A munkanélküliségi adatokat, a havi nettó átlagkeresetet, illetve a szociális segélyezettek átlagos számát alapul véve – bár ez utóbbinál nem mindegy, hányan laknak az adott megyében – nyilvánvaló, hogy az ország északi, keleti részei, illetve egyes alföldi területek a leghátrányosabb helyzetűek.

Így nem véletlen, hogy a populista hangvételű, a problémákat sajátos színben feltüntető s azokat leegyszerűsítő, továbbá az itt jelentős számban élő cigányokat egyértelmű bűnbakként kikiáltó szélsőjobboldali alakulat jelentős sikert aratott a szocialisták felett Szabolcs-Szatmár-Beregben, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Jász-Nagykun-Szolnok megyében.

Viszonylag kisebb volt a különbség Hajdú-Biharban, Hevesben, s szorosnak lehet tekinteni a küzdelmet Nógrádban, Bács-Kiskunban és Békésben. Bizonyos értelemben kilóg a sorból a szintén nem túl jó életkörülményeket biztosító Csongrád – ott 4,5 százalékponttal voltak jobbak a szocialisták –, ennek az az oka, hogy idetartozik a megyeszékhely, a fejlett Szeged is.

A másik oldalon viszont Zala a kivétel, a Dunántúlon egyedül itt tudott nyerni – igaz, csak épphogy – a Jobbik, de ennek az aprófalvas megyének is számos gazdasági, szociális gonddal kell megküzdeni a statisztikai adatok szerint. Viszont érdekes, hogy a szintén meganynyi problémával szembenéző Somogyban több mint öt százalékponttal nyert az MSZP, de azt is lehetett tudni, hogy itt erős a szocialisták beágyazódottsága.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható