A vízművek ügyében gyűjthetik először az egymillió aláírást

A közszolgálati szakszervezetek európai szövetsége az ECI április 1-jei indulásával párhuzamosan bejelentette, hogy élni kíván a lehetőséggel, vagyis hogy egymillió aláírást gyűjt össze, hogy egy adott kérdésben uniós jogalkotást kezdeményezzen. Az érdekképviseleti szövetség annak uniós jogszabályban történő kimondását szeretné elérni, hogy a vízhez való hozzáférés alapvető emberi joga a polgároknak. A vízszolgáltatási piac liberalizációja, a privatizáció ellen küzdő szakszervezeti szövetség ugyanis úgy véli, hogy ezen a területen nem szabadna alkalmazni az EU belső piaci szabályait.

E kérdésen kívül elképzelhető, hogy a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adó bevezetéséért is kampány indul, amit az Európai Parlament baloldali frakciói is támogatnának. Werner Faymann osztrák kancellár pedig azt közölte, hogy a nukleáris energia használatának kivezetésére indítaná el a kezdeményezést. Emellett elsősorban emberi jogi, választójogi, oktatási és környezetvédelmi kérdésekben várhatók az első kezdeményezések. Az ECI kérdésében illetékes európai parlamenti alelnök, Georgiosz Papasztamkosz pedig úgy véli, hogy az Erasmus-ösztöndíjasok problémáit is kezelhetni lehetne a kezdeményezéssel, akik sokszor azzal szembesülnek, hogy a diplomák kölcsönös elismerése a gyakorlatban nem működik. Az EP-képviselő szerint emellett a más EU-tagállamban élő, dolgozó uniós állampolgárok hétköznapi nehézségeinek kezelésére is alkalmas lehet az európai polgári kezdeményezés. 

A Greenpeace egy éve már összegyűjtött egymillió aláírást a génmódosított növények köztermesztésének uniós tilalmáról, azonban Brüsszel közölte, hogy csak az április 1-je után regisztrált kezdeményezések esetében összegyűjtött aláírásokat tudja figyelembe venni. A zöld szervezet amiatt sem elégedett az ECI szabályozásával, mert egyes tagállamokban (például Franciaország, Olaszország) a személyi igazolvány vagy az útlevél számát is kérik az aláíráshoz, miután a támogató nyilatkozathoz szükséges személyi adatok körét tagállamonként eltérően határozzák meg. A zöld szervezet szerint a személyi azonosító dokumentumok számának kérése elbátorítja majd az állampolgárokat a kezdeményezésben való részvételtől.
Kampányszakértők is úgy véli: nem lesz egyszerű összegyűjteni az egymillió aláírást éppen az ilyen érzékeny adatok megadásának követelménye miatt. Szerintük teljesen más dolog valamit like-olni a Facebookon, mint aláírni egy kezdeményezést fontos személyi adatok megadásával.

Egy adott kezdeményezés célba éréséig valójában igen rögös út vezet. A kezdeményezés sikerre viteléhez eleve az szükséges, hogy legalább hét EU-tagállamból jöjjön össze az egymillió aláírás. Ez a kikötés azt szolgálja, hogy valóban európai ügyekben szülessenek kezdeményezések. Mielőtt azonban megkezdődhetne az aláírások gyűjtése, az akció kezdeményezőinek – akiknek első lépésként létre kell hozniuk egy legalább hét különböző tagállamban élő polgárokból álló minimum hétfős bizottságot – nyilvántartásba kell venniük a kezdeményezést az Európai Bizottságnál. A brüsszeli testület ekkor két hónapon belül azt vizsgálja meg, hogy a kezdeményezés olyan területet érint-e, amely a hatáskörébe tartozik. Ilyen például a környezetvédelem, a mezőgazdaság, a közlekedés vagy a közegészségügy. Azt a már április 1-je előtt meghirdetett kampányt, amely az Európai Parlament jelentős közkiadással járó kétlakiságát szüntetné meg, az aláírások gyűjtésének április 1-je előtti megkezdése mellett azért sem fogadhatná be európai polgári kezdeményezésként a Bizottság, mert ebben az ügyben nem illetékes, miután az EP székhelyének kijelölése a szerződések szerint a tagállamok egyhangú döntésén alapul.

A bizottsági hatáskör megléte mellett a kezdeményezés további feltétele, hogy az nem sértheti meg az uniós szerződésekben meghatározott értékeket, illetve nem lehet komolytalan vagy zaklató jellegű.
A kezdeményezés Bizottság általi befogadása után indulhat meg az aláírások gyűjtése papíron vagy elektronikus úton. A támogató nyilatkozatok gyűjtésére egy év áll rendelkezésre. Az aláírásoknak az egyes tagállamokban el kell érniük egy minimális számot, ami az adott ország európai parlamenti képviselői számának 750-szerese. Ez például a 22 EP-képviselővel rendelkező Magyarország esetében 16.500 aláírást jelent.

A legalább egymillió aláírás összegyűjtése után az illetékes tagállami hatóságoknál igazoltatni kell a támogató nyilatkozatokat. Erre a hatóságoknak három hónapjuk van.

Amennyiben igazoltan összegyűlt az egymillió aláírás, akkor a szervezők benyújthatják azokat az Európai Bizottsághoz, amelynek három hónapon belül választ kell adnia arra, hogy elfogadja-e a kezdeményezést, és így megkezdi-e a jogalkotási eljárást, vagyis jogszabálytervezetet nyújt-e be az Európai Parlament és a miniszterek tanácsa elé. A három hónap során a bizottság képviselői találkoznak a szervezőkkel, hogy azok részletesen kifejthessék a kezdeményezésben felvetett kérdést. A szervezőknek emellett lehetőségük van arra, hogy az Európai Parlamentben közmeghallgatáson bemutassák a kezdeményezésüket.

A kezdeményezés akkor jár majd konkrét eredménnyel, ha az EP és a tanács a Bizottság által benyújtott javaslat alapján végül jogszabályt fogad el az adott kérdésben.

Fóris György, a BruxInfo EU-szakértőjének elemzését itt olvashatja a kérdésről.