A menedékjogot kérők többsége továbbáll más országba
A felfedett illegális határátlépések száma megközelítette a 23 ezret, ami 25 százalékos növekedés volt 2012-höz képest. A legtöbben Koszovóból, Pakisztánból, Afganisztánból, Algériából, és Szíriából érkeztek, menedékjogi védelmet 70 százalékban ezekből az országokból érkezők kérvényeztek. Koszovóból, főként tavaly az első félévben, több mint 6000-en a gazdasági okok miatt jöttek át a zöldhatáron, a többi válságövezetből főként a polgárháborús helyzet miatt. Több mint 80 százalékuk nemzetközi védelmet kért. „Menekültügyi szempontból még mindig inkább tranzit-, mintsem célország vagyunk” – hangoztatta Végh Zsuzsanna. A kérelmek 70 százalékánál meg kellett szüntetni az eljárást, mivel a kérelmező elhagyta Magyarországot. A többség továbbmegy Németországba, Franciaországba, Skandináviába. Miután az illegális határátlépést felfedik, idegenrendészeti eljárást indul, amely akár kiutasítással is járhat. Azonban nemzetközi védelem kérésekor az EU-s normával harmonizált jogszabályok értelmében minden menekült jogszerűen tartózkodhat az országban addig, amíg a hatóság vagy a bíróság jogerős döntést nem hoz az ügyében. Végh Zsuzsanna szerint ezzel sokan vissza is élnek, nem várják meg az akár hónapokig is elhúzódó procedúrát, és tovább mennek. A kísérő nélküli kiskorúakat nem korlátozhatják szabad mozgásukban: az eljárás idejére gyermekvédelmi intézményben helyezik el őket, amelyet sajnos közülük sokan elhagynak. Nem ritka, hogy visszaélnek a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó szabályokkal és más életkort tüntetnek fel.
A BÁH tavaly mintegy 6,3 milliárd forintból gazdálkodott, s az ugrásszerű növekedés miatt több mint 1 milliárdos többlettámogatást kaptak az államtól, ezen felül mintegy 400 milliót az EU-tól. Idén 8,3 milliárd a keret. Korábban évente mintegy 1 milliárdot kellett közvetlenül fordítani a menekültekre, tavaly ennek a duplájára volt szükség.
„A korábbi befogadó intézményekben, Debrecenben, Bicskén sokszorosára kellett növelni a férőhelyek számát” – mondta a BÁH főigazgatója. Balassagyarmaton korábban azokat helyezték el, akik idegenrendészeti eljárás alatt álltak, de itt is befogadóhelyeket alakítottak ki. Az országban több helyen, például Nyírbátorban, rendőrségi objektumot alakítottak át nyitott befogadó állomásokká. Vámosszabadiban új befogadó intézményt létesítettek. Békéscsabán, Debrecenben és Nyírbátorban a júliustól hatályos jogszabályi változásoknak megfelelően menekültügyi őrzött befogadó központokat (zárt intézményt) hoztak létre. Jelenleg mintegy 2000 főt tudnak az országban együttesen fogadni megfelelő ellátással.
Végh Zsuzsanna kiemelte, a befogadó intézmények környezetében élők között nem jellemzőek a konfliktusok, az állomások lakói nem jelentenek a lakosságnak közbiztonsági kockázatot, tavaly csupán a táborokon belül volt néhány incidens.
Alapellátás jár minden menekültnek
A menekültügyi eljárás során a kérelmezőt megilleti az alapellátás: szállás, élelmezés, egészségügyi ellátás, havi költőpénz. A védelemben részesített menekülteknek, akik nem beszélnek magyarul és többségüknek nincs megfelelő szakképesítése, nehéz az önálló életkezdés, ezért részükre támogatást biztosít a magyar állam. Megilleti őket mindazon szociális juttatás, amelyeket a magyar állampolgárok is igényelhetnek, továbbá az új jogszabályok szerint integrációs szerződés alapján a beilleszkedést segítő, személyre szabott két éves támogatás is. Ennek célja, hogy az érintettek mielőbb lakhatást és munkalehetőséget találjanak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.