Szakállas nő, kilakoltatások, adómegállapodás - így kezdett a Parlament

Kezdődik az első olyan parlamenti ülés a ciklusban, amelyen érdemi munka is lesz: ma határoz az Országgyűlés a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról, egyelőre úgy, hogy nem lesz a moratóriumnak végső határideje, addig nem lehet majd kilakoltatni senkit, amíg a devizahitelesek helyzete nem rendeződik.

Herman Bernadett - Sztojcsev Iván

2014.05.12, 12:55

Az új parlamenti ülésszak előtt konszolidáltabb törvényhozási tempót ígértek a kormánypárti képviselők, mint amilyet az elmúlt négy évben megszokhattunk. Ehhez képest már most egy egyetlen nap alatt lezavart törvényalkotással nyitnak. Stílusos módon még ma tárgyalják és akár meg is szavazhatják az Országgyűlés működését szabályozó törvény átírását is. A másik törvénytervezet, amelyre már ma este gombot nyomhatnak, fontosabb: a kilakoltatási moratórium korlátlan meghosszabbításáról dönthetnek. Módosító javaslatokat délután háromig nyújthatnak be a törvényhez, ezek után az újonnan létrejött törvényalkotási bizottság foglalkozik az indítvánnyal. Késő délután jöhet a vita, és várhatóan este a szavazás. Addig is egy amerikai-magyar adóügyi megállapodás általános vitájával foglalkozott az a kevés képviselő, aki bentmaradt erre a napirendi pontra. Rövid vita volt, annyira, hogy szünetet kellett elrendelni utána, hogy a törvényalkotási bizottság tudjon végezni a többi javaslattal.

Napirend előtt minden visszatért a régi kerékvágásba. Sőt, ezúttal szinte mintha egymásra sem figyeltek volna a pártok - az első felszólalások legalábbis arról szóltak, hogy az egyik párt folytatta a kampányát, a kormány nevében Rétvári Bence válaszul beszélt valami teljesen másról, és jöhetett is a következő felszólalás. Úgy tűnik, a kampány folytatódik a régi lendülettel.

Kezdésképp Schiffer András (LMP) sorolta a régi-új kormánypárttal szembeni kritikáit. Paks, korrupció, közmunka, államadósság - ezek voltak a felszólalás központi témái. Rétvári Bence azzal vágott vissza: a választók áprilisban úgy döntöttek, a Fideszben bíznak meg.

A KDNP-s Harrach Péter a gyűlölet kultúrájáról beszélt: mint mondta, vannak, akik a Kossuth téren köpködnek, vannak, akik az interneten. "A baj akkor kezdődik, ha pozitív diszkrimináció részese lesz ez a szakállas nő" - beszélt kicsit a virtuálisan köpködők kritizálása után arról is, milyenek a konzervatív eszmények. Egy konkrétummal azért szolgált ő is: a választáson indulás szabályait szerinte át lehetne gondolni, ha valaki úgy látja, hogy túl sok furcsa törpepárt indulhatott el.

Négymillió ember vár társadalmi rendszerváltásra - mondta Tóbiás József (MSZP). Szerinte a magáncsőd lehetőségének bevezetésére volna már szükség, amit a kormánypártok öt éve ígérnek, de még nem lett belőle semmi. Válaszában Rétvári megígérte: a ma szavazásra váró törvény után jöhet a magáncsőd.

Vona Gábor az "euromazochista" baloldalról és az "euronaiv" Fideszről tartott napirend előttit - és persze arról, hogy úgy tűnik, ő is nézte szombat este az Eurovíziót. Rétvári neki a köpködőkkel válaszolt - szerinte nem elég gyengén elhatárolődni a múlt keddi tüntetésen felszólaló Gaudi-Nagy Tamástól, az ott szintén felszólaló Morvai Krisztinát sem lenne szabad indítani az EP-választáson.

Rogán Antal tartotta a legfurcsább napirend előttit: minden más tartalom helyett az MSZP-t és a Jobbikot bírálta, az előző évekből hátramaradt toposzokat újra és újra előhozva, egész a Tavares-jelentésig visszatérve. Nem lenne meglepő, ha a szakértők úgy reagálnának a kilakoltatási moratórium meghosszabbításának ötletére, mint ami többet árt, mint használ. A helyzet ugyanis az, hogy a statisztikák szerint eddig nagyon kevés olyan devizahitelest lakoltathattak ki, aki nem fizette a részleteket. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Nemzeti Eszközkezelő (NET) adatai szerint tavaly például a mintegy 110-120 ezer bedőlt hitel után valamivel több mint 15200 esetben jelölték ki a bankok lakóingatlant kényszerértékesítésre, ezekből azonban mindössze 234 darabot árvereztek el. Ötször ennyi esetben történt az, hogy az adós maga értékesítette az ingatlanját, de a legtöbb esetben – 4 ezernél is többször – az eszközkezelőhöz került a lakás, ahonnan az adós nagyon olcsón bérelheti vissza.

Az MNB adatai szerint egyébként az idei első negyedévben csaknem 120 ezer ingatlant fenyegetett az a veszély, hogy 90 napon túli tartozás miatt elárverezhetik a bankok, ebben a bedőlt forinthitelek is benne vannak egyébként. A hitelintézetek kezét azonban megköti a kényszerértékesítési kvóta, amely alapján az idén negyedévente csak az ingatlanok 5 százalékát hirdethetik meg. Tavaly még 4 százalék volt az arány, 2012-ben 3 százalék, 2011 utolsó negyedévében pedig mindössze 2 százalék volt. Jövőre a limit megszűnik – a jelenleg hatályos jogszabályok szerint legalábbis –, vagyis a bankok akár az összes bedőlt hitel mögött álló ingatlant is megpróbálhatják eladni. Problémát okoz viszont, hogy a piacon kínálati nyomás van, így nehéz rájuk vevőt találni, úgy pedig, hogy a kilakoltatási moratórium miatt a lakások lakottak, ez szinte lehetetlen feladat.

Valószínűleg ez is az oka annak, hogy a bedőlt hitelek fedezetéül szolgáló lakások mindössze körülbelül 2 ezrelékét sikerült tavaly elárvereztetni. A statisztikák szerint a hátrányos helyzetű megyékben a legrosszabb az arány, Szabolcsban például, ahol 7200 fölött van a bedőlt hitelek száma, tavaly mindössze egy lakóingatlant árvereztettek el a bankok. Nógrádban, Hevesben és Borsodban is nagyon kevés árverés jutott a bedőlt hitelekre. Nógrádban 3500 bedőlt hitel és egyetlen kényszerértékesítés volt tavaly, Hevesben ötezerre jutott kettő, Borsodban nagyjából 9,5 ezerre 6 darab jutott. A legnagyobb eséllyel Bács-Kiskun, Zala és Hajdú-Bihar megyében kerül kalapács alá egy ingatlan bedőlt hitel miatt. Bács-Kiskunban mintegy 5200 bedőlt jelzáloghitel van, és tavaly 26 árverésre került sor.

Ha további adatokra kíváncsi, hogy például az ön megyéjében hány lakást árvereztettek el tavaly a bankok, kattintson erre a linkre, és böngéssze át az MNB honlapján a táblázatot.

Ez sem sok egyébként, ha az arányokat nézzük. Ami miatt a kilakoltatás moratórium és a devizahiteleseknek tett újabb ígéret veszélyes lehet, hogy arra késztetheti az adósokat, ne törlesszék a hiteleiket, hiszen a bank úgysem tehet velük semmit. Minden devizahiteleseknek tett ígéret után meg szokott nőni a nem teljesítő adósok aránya. Az év végén a különféle jelzáloghitellel rendelkezők 19 százalékának volt 90 napon túli tartozása, a devizahiteleseken belül ez az arány 22,4 százalékos volt. A forint alapú jelzáloghitelesek sincsenek túl jó helyzetben a jegybanki adatok szerint, náluk viszont a tavalyi utolsó negyedévben például megállt a hitelportfóliók romlása, a devizahiteleknél ellenben komoly romlás következett be, miközben az érintetteket különféle ígéretekkel hitegették.

A devizahitelesek joggal remélhették, hogy a kormány kialakít egy erős mentőcsomagot, miután állítólag a Magyar Bankszövetség több javaslatát is lesöpörte az asztalról, végül azonban csak az árfolyamgátat terjesztették ki a rossz adósokra is. Emellett a Kúria sem mondta ki, hogy a devizahitel hibás termék, és semmissé tehetők a szerződések. Sőt éppen ellenkezőleg: azt mondták ki, ezek törvényes konstrukciók, és ha van is jogsértő passzus az egyes szerződésekben, annak a kijavítására kell törekedni, nem pedig a szerződés megsemmisítésére.

Hogy milyen lépésekkel készül még a kormány a devizahitelesek megsegítésére, nem tudni. A magáncsőd intézménye sokakon segíthetne a bedőlt hitelesek közül, az érintettek igen nagy részét ugyanis a jelek szerint nem lehet fizetőképes adóssá tenni más módszerekkel. Az eddigi mentőakciók nem voltak hatékonyak ennél a rétegnél. A végtörlesztésből, amely során végül mintegy 170 ezer devizahitel-szerződést zárta le, a bedőlt hitelesek kimaradtak. Azok, akik a havi törlesztőrészletet sem tudták befizetni, nyilvánvalóan nem tudták előteremteni az ehhez szükséges pénzt. Ez az akció így szinte kizárólag a semmiféle fizetési nehézséggel nem bajlódó, vagyonos réteget érintette.

Volt egy másik akció, amely során forintra válthatták az adósságukat a már legalább fél éve törlesztési nehézséggel küzdő hitelesek úgy, hogy a tőketartozás negyedét elengedte a számukra a bank. Ez is csak keveseken segített, hiszen amikor lépni kellett volna, éppen nagyon drágák voltak a forint lakáshitelek, nem csökkent volna érdemben az ügyfelek törlesztőrészlete egy ilyen tranzakcióval, sőt lehet, hogy még növekedett is volna.

A harmadik akció az árfolyamgát, amely tavaly november óta, hogy a nem teljesítő adósok is beléphetnek a védőernyő alá, ismét pörög. Az új típusú árfolyamgátba eddig több mint 170 ezren léptek be, és az adósok addig maradhatnak, amíg ismét nem esnek legalább 180 napos csúszásba a hiteleik törlesztésével. Egyelőre csak remélni lehet, hogy az a 4700 adós, akik az árfolyamgát kiszélesítését követően az idén februárig belépett a konstrukcióba, képes lesz törleszteni a hitelét. A jegybank adatai ugyanis elég szomorú képet festenek az átstrukturált bedőlt hitelek utóéletéről. A statisztikák szerint a deviza jelzáloghitelek esetében ezek körülbelül 50 százaléka ismét nem teljesítővé válik.