Harmincmilliárdos bevétele lehet az Iszlám Államnak az emberrablásokból

Évek óta kegyetlenkednek, de csak két amerikai újságíró kivégzése után kapta fel a fejét a világ. A közösségi hálókon építkeznek és utasítanak, Európában és Amerikában születetteket toboroznak, ezért a felszámolásához széles körű nemzetközi összefogás kell.

A napokban közzétett videó szerint a 44 éves skót David Haines lehet az Iszlám Állam terrorszervezet következő áldozata. A kétgyermekes családapa húsz éve dolgozik segélyszervezeteknek, a legveszélyesebb régiókba utazott segíteni. Járt Jugoszláviában a balkáni háború végén, Dél-Szudánban a vérengzések kitörésekor és Líbiában a polgárháború kellős közepén. Utolsó útja a nem kevésbé biztonságos Szíriába vezetett, ahol egy menekülttáborban dolgozott. Tavaly márciusban rabolták el.

A kegyetlenkedések nemzetközi összefogást sürgetnek, a walesi NATO-csúcs egyik fő témája is az Iszlám Állam volt. Itt John Kerry amerikai külügyminiszter bejelentette, amit már Barack Obama is jelzett tallinni beszédében szerdán: az Egyesült Államok nemzetközi összefogást próbál kialakítani, hogy visszaszorítsák Irakban és Szíriában az Iszlám Államot. Ennek érdekében Iránnal is összefognak. Az amerikai külügyminiszter egy olyan hadviselésről beszélt, amelyben úgy lépnek fel a fanatikusok ellen, hogy katonákat küldenének a helyszínre.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő azt mondta, ez csak akkor lehet sikeres, ha valódi összefogás övezi az intézkedéseket, és ha a világ valóban elhatározza magát arra, hogy felszámolja ezt a kegyetlen szervezetet.  „Szomorú ugyanakkor, hogy több százezer ember halála nem indította meg a valódi intézkedéseket és Amerika csak arra kapta fel a fejét, amire a világ is, hogy megöltek egy civil újságírót – mondta Nógrádi György. – Az Iszlám Állam ugyanis nem egy új terrorszervezet, hanem egy évek óta hasonlóan kegyetlenkedő csoport."

A szakértő szerint az Iszlám Államnak azért van ennyi fiatal híve és lehetnek komoly szervezetei Európában, Ázsiában és Afrikában is, mert a globalizációnak rengeteg a vesztese és a világ úgy tűnik, nem talál megfelelő válaszokat adni az egyre terjedő szegénységre és a válságra.

Kis-Benedek József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézetének tanára szerint ma már a veszélyt nem a határokon túl, több ezer kilométerre, például az afgán hegyek között kell keresni. Ezeknél komolyabb fenyegetést jelentenek a „bennszülött” terroristák: azok a második- és harmadik generációs iszlamisták, akik nem közel-keleti országokban születtek, ezért teljesen szabadon mozognak a nyugati országokban.

A héten kiderült az is, hogy az FBI gyanúja szerint a bostoni Northwestern University-n végzett kitűnő eredménnyel az az Ahmad Abousamra, aki az Iszlám Állam közösségi médiában folytatott kampányát irányítja. A 32 éves, amerikai és szíriai kettős állampolgár Franciaországban született, katolikus magániskolába tanult és apja orvos volt.

Ez azért fontos, mert napjainkban a terroristák már nem közvetlen utasításokat kapnak, hanem a szervezetek vezetői nyilatkozatokat adnak ki, és a közösségi médiát használják az információk célba juttatásához. A merénylők a világ minden táján szétszórva tevékenykednek, folyamatos mozgásban vannak az országok között, ezzel pedig azt akarják éreztetni az ellenségeikkel, hogy bárhol, bármikor lecsaphatnak.

Kis-Benedek József azt mondta: egy német kutatás bebizonyította, hogy a térségben működő különböző terrorszervezetek szinte kivétel nélkül kötődnek valahogyan az al-Kaidához és úgy kapcsolódnak egymáshoz, mint a gazdasági életből ismerhető klaszterek. Folyamatosan kommunikálnak és az érdekeik mentén működnek együtt. Ez azért veszélyes, mert már nem egy felülről irányított szervezet hajtja végre a támadásokat, hanem egy önjáró, globális mozgalom tagjai, akik az akciókat ember-, szerv-, drog- és fegyverkereskedelemből, bankrablásokból finanszírozzák.

Ami a terror formáját illeti, a biztonságpolitikai szakértő elmondása szerint már nem a hatalmas emberáldozatok és az öngyilkos merényletek a legfontosabb eszközök. A kisebb robbantásos merényletek mellett elszaporodtak az emberrablások, túszejtések is, és ezek szinte kivétel nélkül civil, illetve diplomáciai célpontok ellen irányulnak. Míg tíz éve 200 ezer dollár volt az átlagos váltságdíj, ma már ennek ötvenszeresét is elkérhetik egy-egy túszért. Nagy Britannia a héten bejelentette, hogy Amerikához hasonlóan továbbra sem tárgyal, és nem fizet, a kisebb országok azonban megteszik. A New York Times tényfeltáró riportja azt állítja, az al-Kaida és hozzá közel álló csoportok 125 millió dollár (30 milliárd forint) bevételre tettek szert váltságdíjakból 2008 óta.

Al Ghaoui Hesna riporter többször is járt a Közel-Keleten és a saját bőrén tapasztalta mennyire megváltozott ott a háború.

„Már nem egymással szembenálló frontvonalak vannak, amelyek jól elkülöníthetők, hanem úgynevezett aszimmetrikus hadviselés zajlik – mondta Al Ghaoui Hesna. – Vagyis a különböző csoportok egymással is harcolnak, miközben közös az ellenségük. Éppen ezért ebben a térségben már veszélyt jelentene felvenni azokat a megkülönböztető védőfelszereléseket, amelyeket a sajtó munkatársai éppen azért hordtak, hogy kiderüljön, ők semleges közreműködők. James Foley és Steven Sotloff, a két kivégzett újságíró tragikus története sok kérdést felvet. Például, hogy ki milyen felelősséget vállal azokért a sajtómunkásokért, akik ezekbe a konfliktuszónákba mennek. Az adott ország, a televíziós társaságok és kiadók mit tudnak tenni a biztonságukért? Ahogy arról is komolyan el kell gondolkozni, hogy milyen felkészültséggel lehet elindulni egy újságírónak oda. Ismeri-e az országot, a körülményeket, a szokásokat, a fegyvereket és azok hatásait. A történtek után biztosan párbeszéd kell ezekről a kérdésekről."

Az európai országok különböző válaszokat adnak arra is, hogy állampolgáraik dzsihadistának állnak. A brit kormány az Irakban és Szíriában harcoló britek útlevelét érvénytelenítené. Az amerikaiak megfosztanák az állampolgárságuktól őket, Boszniában már az év eleje óta, tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az, aki külföldi fegyveres konfliktusban vesz részt, vagy ilyenre másokat beszervez. A londoni polgármester azt kezdeményezte, akik külföldön harcolnak, azokra az ártatlanság vélelme helyett, a bűnösség vélelme vonatkozzon és vonják őket felelősségre, ha nem tudják bebizonyítani az ellenkezőjét.

Született Angliában egy az interneten hozzáférhető profilokból építkező kutatás arról, hogy akik dzsihádistának állnak, milyen személyiségű emberek, milyen kapcsolati hálóval rendelkeznek és milyen céljaik vannak  – mondta Al Ghaoui Hesna. – Ebből az derült ki, hogy akik elmennek harcolni, azok közül tízből nyolc fiatal visszatérne és folytatná az addigi életét, miután megjárta a "hadak útját". Ez pedig az ottani szociológusok szerint azt jelenti, hogy nem szabadna őket arra az útra kényszeríteni, hogy ne maradjon semmilyen más megoldás az életükben, mint az, hogy harcolnak.

Kis Benedek József szerint a jövőben a kiberterrorizmus fogja a legkomolyabb kihívást jelenteni a világ számára. A tömeges emberveszteségek helyett, a világháló segítségével a gazdasági és pénzügyi károkozásra tevődik át a hangsúly. Bankok, ellátó- és irányítórendszerek, erőművek kerülhetnek veszélybe. Az elemzők szerint hiába szaporodtak meg Európában a leleplezett terrorista gyanús személyek, az nem várható, hogy Közép- és Kelet-Európa a terrorista cselekmények elsődleges célpontjává váljon.

Al Ghaoui Hesna személyesen találkozott Foleyval
Al Ghaoui Hesna, a köztévé riportere, aki többször tudósított háborús övezetekből, személyesen is ismerte az Iszlám Állam által lefejezett James Foley-t.

„Amikor meghallottam mi történt, nagyon megviselt a hír, sőt azóta is szinte nincs olyan nap, hogy ne jutna eszembe, hiszen személyesen is ismertem Foleyt. Még akkor találkoztunk, amikor Líbiából tudósítottam. Másodszor voltam ott, amikor 2011 augusztusának végén találkoztam vele. Amikor megismerkedtünk éppen kiszabadult egy több mint 40 napos fogságból, amit Kadhafi hírhedt börtönében töltött. Líbiában ejtették foglyul az akkori kormányerők. Aztán több e-mailt is váltottunk, és használtuk azokat a felvételeit - a legelső Bábel adásban - amelyeket a másik Líbiában foglyul ejtett amerikairól, Matthew Van Dyke-ról készített. Sokan nem értik, miért megy az ember ilyen helyekre. Biztos, hogy kell egy kis „kattantság” is ehhez a munkához, de ez jóval többről szól. A világ pont az olyan bátor embereknek köszönhetően tudta meg, milyen öldöklés zajlik Szíriában, mint James Foley.

Al Ghaoui Hesna azért is figyeli nap mint nap a térségből érkező híreket, mert édesapja családja Szíriában él. Hamában és Damaszkuszban laknak. Ahogyan lehet, kapcsolatot tartanak velük és próbálták arra is rábeszélni őket, hogy hagyják el az országot. Már megértették, hogy amíg lehet, maradni akarnak.

„Ez nem egyszerű döntés, ha valaki egy polgárháborús országból elindul, oda már nincs visszaút. Elfoglalják a házát és elveszti mindenét, amit az addigi életében összegyűjtött. Másrészt, menekültnek lenni ugyancsak borzalmas. Mivel abból a térségből több millió ember indult el a világba, ez humanitárius katasztrófát jelent, amire nem talált még megfelelő válaszokat a világ. Európa is egyre elutasítóbb és kirekesztőbb. Így tehát megértem őket, hogy ragaszkodnak a hazájukhoz és bíznak abban, egyszer visszakapják a nyugodt mindennapjaikat és az országuk nyugalmát.”

Az Iszlám Állam
Az Iraki és Szíriai Iszlám Állam, (angol rövidítéssel: ISIS) egy dzsihádista csoport. A világ minden muszlimja fölött vallási fennhatóságot követel, és a világ muszlimok által lakott régióinak jelentős részét közvetlen politikai fennhatósága alá kívánja vonni.

Az Iszlám Állam az iszlám hit és a saría jog kíméletlen értelmezéséről ismert, brutális erőszakot alkalmaz, különösen a síiták és a keresztények ellen. Annyira, hogy 2014 februárjában az Al-Káida minden kapcsolatot megszakított velük, brutalitásuk miatt.

Irakban legalább 4000 harcost tudhatnak soraikban, kormányzati és katonai célpontok elleni támadások mellett civilek ezreinek életét kioltó támadásokért vállaltak felelősséget. A szíriai polgárháborúba való belépése után 2014. június 29-én kikiáltották a kalifátust, Abu Bakr al-Bagdadi lett a kalifa, a csoport pedig felvette az Iszlám Állam nevet. A csoportot hivatalosan terrorista szervezetnek minősítette az ENSZ Biztonsági Tanácsa, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Ausztrália, Kanada, Indonézia és Szaúd-Arábia.

A TEK fokozottan figyeli az eseményeket, nem tudnak magyar érintettségről

Magyarország biztonságban van- válaszolta lapunk kérdésére a Terrorelhárítási Központ. Elmondták: folyamatosan figyelemmel kísérik és elemzik az Iszlám Állam által elfoglalt területeken zajló eseményeket.  Már 2013-tól megerősítették együttműködésüket a témában érintett uniós szolgálatokkal és a nemzetközi társszervezetekkel, elemzik a tőlük kapott információkat is, különös figyelemmel azok magyarországi vonatkozásaira.
Hozzátették: a térségben megforduló és onnan hazatérő állampolgárok minden tagország számára nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek, ami a megelőző, felderítő tevékenységének fokozását követeli meg. A TEK folyamatosan ellenőrzi a hazánkon átutazó, vagy itt tartózkodó, fegyveres konfliktusokban érintett – terrorszervezetek támogatásával, vagy terrorcselekmények elkövetésével gyanúsítható – személyeket, szervezeteket.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nincsenek információk arról, hogy az Iszlám Állam kötelékében magyar állampolgárok teljesítenének szolgálatot.