Lázár: folyamatosan anyáznak minket a nyugati politikusok

A kormány arról dönthet, hogy szükséghelyzetet rendeljen el a menekültkérdés miatt - jelentette be Lázár János.

Július, augusztus, és a szeptember első napjai különös kihívás elé állították Magyarországot - ezzel vezette fel Lázár János az elsősorban a menekültügyről szóló sajtótájékoztatóját. Mint mondta, Győrben és a Keletinél is javul a helyzet, folyamatosan indulnak a vonatok, akik pedig jegyet vásároltak, azok az országon belül korlátozás nélkül közlekedhetnek - sokakat a vámosszabadi menekülttáborba visznek. (Azóta az osztrák vasút már leállította a közlekedést a két ország közt.)

Nem a kormány tartalmi munkáját érheti kritika, sokkal inkább azt, hogy a félrevezető híreszteléseket nem tudják olyan gyakran cáfolni, mint ahogyan kéne - fogalmazott a miniszter. Mint mondta, Magyarország mindenkinek segítséget nyújt, aki együttműködik az állammal. A káoszt nem azzal fogjuk felszámolni, hogy ha valaki leül az autópályán, akkor a feje fölé ott sátrat teszünk, hanem arra kérjük, hogy fáradjon el a táborokba - fogalmazott. A táborokon kívül azonban nem tudják, és nem is fogják tudni azokat a feltételeket, amelyek a táborokban a rendelkezésre állnak, ebben pedig nem lesz kompromisszum - közölte.

A kormány a következő napokban együttműködési lehetőséget kínál a Máltai Szeretetszolgálatnak, az Ökumenikus Segélyszervezetnek és a Vöröskeresztnek is, hogy tudjanak segíteni a menekülteknek - jelentette be Lázár.

Szeptember 15-től azonban új helyzet lesz. Az új törvények életbe léptével a határokon felállított tranzitzónákban lehet csak menedékkérelmet beadni - a kérelem benyújtása és az elbírálás közt legfeljebb 12 nap telhet el. A menedékkérelem jogerős elbírálásáig minden olyan elbírását megkapnak az emberek, amit a nemzetközi egyezmények kötelezővé tesznek; más kérdés azonban, hogy utána szinte mindannyiuknak vissza kéne fordulniuk. Azt azonban Lázár is hangsúlyozta: a magyar állam biztonságos államnak tekinti Szerbiát és Görögországot is, így aki onnan jön át, "arra más játékszabályok vonatkoznak" - vagyis gyakorlatilag bárkit visszaküldhetnek Szerbiába. Ezen kívül a jogrendszerrel is védenék a határt: bűncselekménynek fog minősülni a tiltott határátlépés, és börtön járhat érte. Ettől a kormány azt várja, hogy többen jelentkeznek majd a hivatalos belépési pontoknál, illetve azt, hogy legalább más útvonalon próbálkoznak majd, Magyarországot kikerülve.

Problémát okozhat az is, hogy így sokan rekedhetnek elvileg a határ szerb oldalán. Lázár elmondta: Pintér Sándor ma egyeztetett a szerb belügyminiszterrel, hogy adjanak ők is ellátást a menekülteknek. Ezen kívül a Máltai Szeretetszolgálatot kérik arra, hogy segítsenek azoknak, akik a határ szerb oldalán várakoznak.

Ami a kvótarendszert illeti: a magyar kormány az észszerű vitától nem zárkózik el, ám "azt a diktátumot, amelyet az európai nagyhatalmak közül többen is Magyarországra akarnak erőltetni", nem fogják elfogadni. Szerinte a nyugati politikusok "folyamatosan anyáznak minket" - az osztrák kancellárt nevesítette a miniszter ezen a ponton.

Attól mereven elzárkózott Lázár, hogy az EU hot spotokat, amolyan európai menekülttáborokat létesítsen Magyarország területén. Ilyen menekülttábor nem lesz Magyarországon - mondta.

"Nem emlékszem olyan kormányülésre, ahol Hende Csabát megszidta volna a miniszterelnök" - ezt válaszolta Lázár a volt honvédelmi miniszter lemondását firtató kérdésre.

Egy lépéssel közelebb Paks II-höz

Nem csak a menekültügyről esett szó a sajtótájékoztatón, ismét szóba került a paksi bővítés is. Az Európai Bizottság arról értesítette Magyarországot, hogy a Paks II-ről szóló szerződést a műszaki tartalom szempontjából jóváhagyja - közölte Lázár. A paksi bővítésnek egyrészt teljesen kompatibilisnek kell lennie az uniós műszaki, energiapolitikai és környezetvédelmi előírásokkal, másrészt versenyjogilag is rendben kell lenniük; most az első részről érkezett pozitív visszajelzés.

Lázár ismét elővette az előző évek csodafegyverét: újabb rezsicsökkentést készíthetnek elő a következő két évben. 2016-ban minden magyar háztartásban az állam szolgáltat gázt, 2017-ben az áramszolgáltatást is megkezdik, és 2017-18-ban lesz arra lehetőség, hogy távhőt is minél több helyen tudjanak szolgáltatni.