Parlament: új menekültügyi szabályokat írnak

Folytatódik a parlamenti munka: az Országgyűlés mai ülésén fogadta el azt a javaslatot, amelyben a kontinens és polgárai védelmére szólítják fel az Európai Unió vezetőit a migrációs válsággal összefüggésben.

A ház ülése reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődött, ezt követték még délelőtt a szavazások. Elsőként az EU vezetőinek üzenntk a menekültválság miatt, azonban a menekültügy mellett több fontos gazdasági javaslatról is szavaztak.

Forintosítják az autóhiteleket

Döntöttek a devizaalapú autóhitelek forintosításáról szóló javaslatról, miután az előterjesztés házszabálytól eltérő gyorsaságú elfogadását tegnap ellenzéki képviselők is segítették.

A parlament döntése egy tipikus svájci frankos hiteles esetén svájci frankonként 31 forint tehercsökkenést jelent. A kedvezmény 50 százalékát a pénzügyi intézmények levonhatják az általuk fizetett társasági adóból, különadóból, illetve pénzügyi tranzakciós illetékből.

A parlament emellett elfogadta az új közbeszerzési törvényt, és mivel ebben átírtak több közbeszerzési értékhatárt, amelyeket felsorol a költségvetés is, ehhez kapcsolódóan módosították a büdzsét is.

Újraírták a közbeszerzések szabályait

A közbeszerzési törvény módosításáról is döntött az Országgyűlés. Atovábbiakban nem a legolcsóbb ajánlatok kapják a legmagasabb pontszámot, hanem előtérbe helyezik a munkahelyteremtést, az innovatív megoldások alkalmazását, a gazdaságfejlesztés szempontjait, minőségi alapokra helyezik a kiválasztást.

A túlárazás megakadályozása érdekében a jogszabály lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő előre meghatározzon egy olyan összeget, amelyet fölött érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatot.

Csökkennek az ajánlattételi határidők, például a nyílt eljárásnál 40-ről 35 napra, ez elektronikus benyújtás esetén 30 napra. Kivételesen, sürgősség esetén pedig lehetőség lesz gyorsított nyílt eljárást is alkalmazni, 15 napos ajánlattételi határidővel.

Egyszerűsített új nemzeti eljárás jön létre a szolgáltatások esetében 18 és 60 millió forint között, az építéseknél pedig 100 és 500 millió forint között. Uniós közbeszerzési eljárást kell lefolytatni 60 millió forint fölött a szolgáltatásoknál, míg az építéseknél 500 millió és 1,5 milliárd forint között nemzeti hirdetményes eljárást, e felett uniós közbeszerzést.

Változás az is, hogy építési beruházásoknál 100, szolgáltatásoknál 18 millió forintra mérséklik azon közbeszerzések értékhatárát, amelyeknél alkalmazható lesz a négyajánlatos meghívásos eljárás.

A törvény rögzíti a kizáró okok körét, így például az offshore szervezetek kizárására vonatkozó követelményt. Ez azt jelenti, hogy fel kell mondani a szerződést azzal a társasággal, amelyben 25 százalékot meghaladó arányt szerez a kifogásolt cég.

Új kizárási ok az, amikor az ajánlatkérő alá tudja támasztani, hogy egy cég megkísérelte jogtalanul befolyásolni a döntéshozatali folyamatot, vagy olyan bizalmas információkat igyekezett megszerezni, amelyek jogtalan előnyöket biztosítanának számára.

Jelentősen csökken az üzleti titoknak minősülő adatok köre és a pályázók bürokratikus terhei, s gyorsul a jogorvoslati eljárás: fő szabályként továbbra is a Közbeszerzési Döntőbizottság jár el, ugyanakkor egyetlen bíróságot jelölnek meg kizárólagos illetékesként.

"Brüsszel miatt emberek halnak meg"

A képviselők 112 igen szavazattal, 34 nem ellenében fogadták el az EU vezetőinek szóló üzenetet, amelyet többek között Rogán Antal, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője terjesztett a parlament elé. A Ház az indítvány elfogadásával a kabinetet is felszólította, hogy pénzügyi forrásokkal és jogszabályi feltételekkel tegye lehetővé, hogy Magyarország minden szükséges eszközzel meg tudja védeni a határait.

Az illegális bevándorlás hullámai egész Európát robbanással fenyegetik" - olvasható az elfogadott határozati javaslat indoklásában, amely szerint a kialakult helyzetért az Európai Uniót terheli a felelősség.

A Fidesz-KDNP politikusai szerint "mára odáig jutottunk, hogy Brüsszel felelőtlen politikája miatt emberek halnak meg".

A kormánypárti képviselők kezdeményezésére az Országgyűlés kimondta, "felelőtlen minden európai politikus, aki a jobb élet reményével kecsegtetve arra bátorítja a bevándorlókat, hogy mindent hátrahagyva, életük kockáztatásával Európa felé vegyék az irányt".

A határozati javaslat benyújtói szerint Közép-Európa országai - amelyek csak nemrég lábaltak ki a gazdasági válságból - nem engedhetik meg, hogy "Brüsszel elhibázott politikájának kárvallottjai legyenek".

Nem megengedhető, hogy az illegális bevándorlók veszélyeztessék a magyar emberek munkahelyeit és szociális biztonságát - fogalmaznak, majd hozzáteszik, "jogunk van megvédeni kultúránkat, nyelvünket, értékeinket".

Az előterjesztők indoklásukban arra is kitértek, folytatni akarják a gazdaság fejlesztését "anélkül a teher nélkül, amit a Magyarországra érkező illegális bevándorlók elviselhetetlen áradata jelent".

A határozathozatal után nyolc javaslat általános vitáját bonyolítják le. A menekültügy itt is szóba kerül: most tárgyalják a Fidesz kezdeményezését, amely a szegedi mellett további bíróságokat is kijelölne az illegális bevándorlással összefüggő ügyek tárgyalására. Az új szabályok alapján nem csak Szegeden, hanem a horvát határhoz közel, Zalaegerszegen és Pécsett is lehet tárgyalni.

Elsőként tőkepiaci és biztosítási törvények módosításáról folytatták le a vitát. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vitaindítójában arról beszélt: elsősorban az EU-s szabályokat vezetik át a magyar jogrendbe, a hazai sajátosságokat is figyelembe véve. Olyan ügyfélvédelmi módosításokat is kér a kormány, amelyek nem tartoznak szorosan az uniós irányelvek közé - tette hozzá. A vitában többször is felmerült, hogy ha már korábban ilyen szabályok lettek volna, akkor jobb eséllyel lehetett volna elkerülni a brókerbotrányt is.

Ezután következett a magyar-liechtensteini adóegyezmény vitája - és mintha csak újra idén tavasz volna, a brókerbotrány és a kérdés, hogy ez melyik kormány felelőssége volt, ekkor is sorra került. Utána azt a javaslatot tárgyalják, amelyet Lázár János és L. Simon László a temetőkről adott be. Ez az indítvány többek közt azoknak a temetőknek a sorsát szabályozza, amelyekbe már nem temetnek.

Sorra került még a villamos energiáról szóló javaslat, a köziratokról és levéltárakról szóló törvény, a bűncselekmények áldozatainak jogait szabályozó EU-irányelvhez kapcsolódó törvénymódosítások, végül a bűnügyi nyilvántartási rendszer szabályai.