Életbe lép az új felsőoktatási képzési jegyzék, az egyetemek és a főiskolák mellé pedig egy új intézményi forma, az alkalmazott tudományok egyeteme is csatlakozik a felsőoktatási törvény szeptembertől hatályosuló változásai alapján.
A felsőoktatási törvény rögzíti a főiskola, egyetem, alkalmazott tudományok egyeteme kategóriákat, és 2017. szeptember 1-jét határozza meg az egyetem feltételeinek teljesítésére. Az Oktatási Hivatal (OH) jelentése alapján pedig vizsgálhatják az alkalmazott tudományok egyeteme feltételeinek teljesülését.
A közösségi felsőoktatási képzési központ szabályait is tartalmazza a jogszabály. Ez nem felsőoktatási intézmény, hanem intézményi székhelyen kívüli, működési engedélye szerinti képzési területen és hallgatói létszámmal működő szervezet, amely intézménnyel kötött megállapodás alapján biztosítja az oktatás tárgyi, ingatlanhasználati feltételeit.
Újdonság, hogy idegen nyelvű képzésnél biztosítani kell: az adott képzésben - térítési díj nélkül - az összes előírt kredit 10 százalékáig terjedően nem magyar nyelven oktatott tárgyat tudjon felvenni a hallgató.
Az oktatásra fordított heti idő kapcsán az egyetemi, főiskolai tanárnál 8 órát, a docensnél 10 órát, az adjunktus, tanársegéd, mesteroktató esetében 12 órát határoz meg a törvény. Ugyanakkor két félév átlagában a tanítási idő minden oktató esetében 40 százalékkal emelhető vagy 25 százalékkal csökkenthető.
Megszűnik a különbségtétel főiskolai és egyetemi adjunktus között, általános szabályként lép be az adjunktus címhez a doktori fokozat megszerzése. A főiskolai tanár és egyetemi docens esetében törölték a 10 éves oktatói tapasztalatot. Új munkakör, a mesteroktató, alkalmazási feltétele a mesterfokozat, s minimum 10 éves szakmai-gyakorlati munkatapasztalat. Új elem, hogy a munkáltató hozzájárulásával az oktató külföldi székhelyű magyar nyelvű képzést folytató intézményben is teljesítheti munkaköri feladatait.
Életbe lépnek a hallgatói önkormányzat tisztségviselőire vonatkozó szabályok, és a hallgatói kompetenciamérés lehetőségének jogi szabályozása.
Azokat az állami (rész)ösztöndíjas hallgatókat, aki két félév átlagában nem szereznek minimum 18 kreditet, átsorolják önköltséges képzésre.
A törvény módosítása szabályozza a konzisztóriumok létrehozását is. A konzisztóriumnak tagja lesz a rektor és a kancellár, további tagjait az oktatásért felelős miniszter delegálja. A konzisztórium létrejöttének legfontosabb célja a gazdasági szereplők becsatornázása az intézmények stratégiai döntéshozatalába.
Egy éves előkészítő munka után, a 2015-ben az általános felvételi eljárással párhuzamosan folyó vállalati felvételi eljárást követően szeptemberben kezdik meg az első évre felvett duális hallgatók a tanulmányaikat. Az államtitkárság felhívására 21 felsőoktatási intézmény jelezte, hogy indítana duális képzést 2015-ben. A következő tanévben duális képzések 30 különböző alapszakon indulnak: műszaki, gazdaságtudományi informatikai és agrár képzési területen, ahol várhatóan 700-1000 hallgató kezdheti tanulmányait. A törvény idei módosításával a duális képzés lehetőségének köre bővült a szociális munka alapképzésben indítható szakkal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.