Tucatnyi törvényt fogadtak ma el

Éjszakába nyúló ülést tartottak a parlamentben - pár perccel jártak éjjel 2 óra előtt, amikor lezárták az ülést. A legkitartóbb képviselők nem sok pihenőt kaptak: ma 9-től újra ülésezik a parlament, nem sokkal az ülés megnyitása után pedig jókora szavazáshullám kezdődött.

Megtámadják a menekültkvótát

Előbb elfogadták az MNB 2012-es, 2013-as és 2014-es jelentését, majd a magyar-belga egyezményt a minősített adatok cseréjéről. Ezek után döntöttek a menekültkvóta megtámadásáról - ezt a javaslatot alig húsz óra alatt nyomták át a törvényhozáson, miután tegnap összejött a négyötödös többség a házszabálytól eltéréshez. A törvényben a parlamenti többség kimondta: az Európai Unió Tanácsa a nemzetközi védelmet kérők kötelező kvótákon alapuló elosztásáról szóló határozatát úgy fogadta el, hogy figyelmen kívül hagyta a szubszidiaritás elvét, és a nemzeti parlamenteknek nem biztosították véleményük kifejtésének lehetőségét.

Majd tovább folytatódott a szavazáshullám, ekkor voksoltak a képviselők az összes olyan javaslatról, amelynek a módosítóit tegnap este tárgyalták meg.

Minden boltnak be kell fizetnie a felügyeleti díjat

Megszűnik az élelmiszer-biztonsági felügyeleti díj 0 százalékos sávja, így a jövőben azt a kereskedelemben mindenkinek fizetnie kell. Az Országgyűlés 152 igen szavazattal, 28 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett fogadta el az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény módosítását, amelynek értelmében megszűnik a díjfizetés sávos rendszere, vagyis a jövőben az árbevétel 0,1 százalékának megfelelő összeget kell fizetni a nettó 500 millió forintos árbevételt el nem érő, a törvény hatálya alá tartozó üzleteknek is. A felügyeleti díj számításánál a megelőző év árbevételét kell alapul venni. Ugyanakkor a kiskereskedelmi mikro- és kisvállalkozásokra is vonatkozik a húszezer, illetve hétszázezer forint átalányválasztás lehetősége.

Jöhet Pintér arcfelismerő rendszere

Arcképprofilokat nyilvántartó rendszer létrehozásáról is döntöttek. Az országos hatósági nyilvántartásban az arcképmásadatokból képezett arcképprofilok szerepelnek, azaz nem maga a fénykép, hanem az ahhoz rendelt úgynevezett technikai kapcsoló számok, amelyek alkalmatlanok az arckép visszafejtésére. Az arcképmásból képzett arcképprofil is személyes adatnak minősül. A tárolt profilokban csak ügyhöz kötötten kereshetnek a jogosult szervek, egyebek mellett a bíróság, a rendőrség, az ügyészség, a büntetés-végrehajtás vagy nyomozást végző szerv. Az arcképelemzésnek pedig két típusa lehet: ismeretlen ember azonosítása és személyazonosság ellenőrzése.

A jogszabály hatályba lépését követően egy ősfeltöltést végeznek annak érdekében, hogy a központi szervnél rendelkezésre álljanak a nyilvántartásokban kezelt arcképek. A kezelő például úti okmányokból vagy közlekedési okmányokból származó adatokat kap meg, de rendelkezésére állnak adatok a menekültügyi vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartásból is.

Felülvizsgálhatják a földbérleti díjakat

Az Országgyűlés lehetővé tette a haszonbérbe adott termőföldek bérleti díjának időszakonkénti felülvizsgálatát. Az eredeti előterjesztés szerint a bérbeadó a szerződés megkötését követő két év után igazíthatta volna a piaci árakhoz a haszonbérleti díjat, azonban a törvényalkotási bizottság módosító javaslata alapján úgy döntöttek: a bérleti díjat a bérbeadó személyében bekövetkezett tulajdonosváltást követő 90 napban - ezt követően pedig három évenként - emelheti meg az új bérbeadó. Az előterjesztésnek ugyanakkor volt kétharmados többséget igénylő passzusa is, ez viszont nem kapta meg a kellő szavazatot.

Elkészült az adócsomag

Megbízható és kockázatos adózókat különböztet meg az adózás rendjéről szóló jogszabály ma elfogadott módosítása. Az új minősítési rendszer szerint jó adózónak azok tekinthetők, akik alapvetően jogkövetők és teljesítik adókötelezettségeiket. Ide tartozik majd majdnem 140 ezer adózó, őket kedvezményekben részesíti a törvény.

Megbízhatónak számít az, aki legalább három éve folyamatosan működik, a tárgyévben, illetve az azt megelőző öt évben az adóhatóság nem állapított meg terhére az adóteljesítményének három százalékát meghaladó adókülönbözetet, nem indult ellene végrehajtási eljárás, valamint a negyedév első napján nincs 500 ezer forintot meghaladó nettó adótartozása. Esetükben az ellenőrzési határidőt 180 napban maximálják, s 2017-től 45 napra, 2018-tól 30 napra csökken az általános forgalmi adó visszautalásának ideje.

Ezzel szemben kockázatos adózóknak minősülnek azok, akik megsértik az adójogszabályokat, nagy összegű adóhiányt, adótartozást halmoznak fel. Őket szigorúbb szabályozás alá vonja a törvény, például magasabb lesz a késedelmi pótlék és a mulasztási bírság, az ellenőrzési határidő pedig 60 nappal meghosszabbodik.

Nagy összegű adóhiánynak számít magánszemélynél a 10 millió forint, míg másoknál 100 millió forint a határ. Az előzetes becslések szerint számuk 10-20 ezer ilyen lehet. A minősítési rendszer mintegy 525 ezer bejegyzett és mintegy háromezer áfaregisztrált adózót érint.

Segít a NAV, ha kérik

A személyi jövedelemadóra vonatkozóan két új bevallási formát vezetnek be. A csak munkaviszonyból származó jövedelemmel rendelkezők - ha nincs kedvezmény, amit érvényesítenek - jövőre a munkáltatónak tett bevallási nyilatkozattal is eleget tehetnek bevallási kötelezettségüknek. Új elem az is, hogy az adóhatóság 2017-től az adóév utolsó napján a rendelkezésére álló adatokból bevallási tervezetet készít és küld ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyeknek. Az adózó az ajánlatot - szükség esetén a javított, kiegészített adatokkal - a következő év május 20-ig fogadhatja el az ajánlatot.

Az Európai Unió Bíróságának ítélete miatt módosultak a pálinkafőzési szabályok is, januártól párlatadójegyet kell beszerezni a vámhatóságtól, literenként 700 forintért. Legalább öt, legfeljebb 86 adójegyet lehet kérni. Változás továbbá, hogy a fuvarozók versenyhelyzetének javítása érdekében a helyi iparűzési adóból levonható a külföldi és belföldi útdíj 7,5 százaléka.

A parlament döntése szerint nem kell gépjárműadót és regisztrációs adót fizetni a környezetkímélő autók után.

Itt a nagy bürokráciacsökkentés

Közigazgatási bürokráciacsökkentésről fogadtak el törvényt Lázár János javaslatára. A miniszter 110 jogszabály módosítását indítványozta, a módosítások 2016-tól lesznek hatályosak. A módosítással általános eljárási szabályok egyszerűsödnek, kevesebb lesz az engedélyhez kötött tevékenység, és csökkennek az ügyintézési határidők. Mindez érinti egyebek mellett a szociális ellátásokat, az anyakönyvi és gyámügyeket, a közlekedés területét, az illetékekre vonatkozó szabályozást, a környezetvédelmet, a bányászatot és az örökségvédelmet.

Ha a hatóság két hónapon belül nem tud érdemi döntést hozni, akkor a kérelmező végezheti a kérelmezett tevékenységet.

Változás az is, hogy több területen is lehetővé teszik az elektronikus ügyintézését, valamint azt is, hogy bizonyos esetekben ne kelljen bemutatni az erkölcsi bizonyítványt, ha az azt kérő utánanézhet az állami nyilvántartásban.

A bürokráciacsökkentés részeként egyes engedélyezési eljárások is megszűnnek, azok bejelentése is elegendő a továbbiakban. Ez vonatkozik egyebek mellett a nemesfémből készült ékszer forgalmazására, állatmenhely létesítésére, szakértői tevékenységek megkezdésére, továbbá a szálláshely-szolgáltatási, valamint utazásszervezői és -közvetítői tevékenység megkezdésére.

Része a törvénycsomagnak az is, hogy megteremtik az állampolgároknak az adóazonosító szám elektronikus igazolásának lehetőségét.

Döntöttek a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és ehhez kapcsolódóan a közbeszerzésekről szóló törvényről, a hal-, majd az erdőgazdálkodás szabályairól, a polgári perrendtartás digitalizációjával kapcsolatos törvényjavaslatról, az élelmiszerlánc-felügyeleti díjról, a hulladékkezelési szabályokról, valamint vadvédelmi rendelkezésekről is. Szintén ma délelőtt szavaztak a rendészeti szabályok EU-joghoz alakításáról, és elfogadták a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok magyar jogba átültetését is.

A napot ezek után általános vitákkal folytatják. Előbb a vallás- és  egyházügyi törvény vitája kezdődött meg. A törvényt úgy írják át, hogy az Alkotmánybíróság és Strasbourg korábbi kritikáinak is megfelelhessen. Ha egy közösségnek három évre visszamenőleg az évek átlagában legalább 400 személyi jövedelemadó felajánlása van, nyilvántartásba vett egyházként működhet, ha öt éven keresztül, az évek átlagában több mint 4000 felajánlása van, akkor pedig bejegyzett egyházként. Alapvető változás az eddigi gyakorlathoz képest, hogy állami részről nem az egyházak elismerése történik meg, hanem a bírósági nyilvántartásba vétel válik a jogi személyiség megszerzésének alapjává. Ezen a törvényjavaslaton belül tárgyalják az egyházfinanszírozás szabályait is. Demeter Zoltán, a Fidesz vezérszónoka úgy mutatta ezt be a vitában: egy vallási közösség sem kerülhet hátrányos helyzetbe másokkal szemben. Az azonban nem alkotmányellenes szerinte, hogy a társadalmi támogatottsághoz és a feladatvállaláshoz mérik a különbségtételt. Azt viszont továbbra is tiltanák, hogy csakis üzleti szempontok alapján minősítsenek egy csoportot egyházzá.

Bárándy Gergely MSZP-s vezérszónok visszaidézte a néhány évvel ezelőtti bizottsági vitákat, amikor a viták közben kellett szünetet elrendelni, hogy új egyházakat írjanak bele a törvényszövegbe - szerinte is jó, hogy végre némi nyomásra belátták a kormánypártiak, hogy ez hiba volt. Szerinte az a törvény legfontosabb változtatása, hogy már nem a parlament határozza meg, mi az egyház és mi nem.

Átcsábítani az ügyfeleket? Erkölcstelen!

Lefolytatták a kgfb-törvény átírásának vitáját is. A javaslat lényege egyszerű: az újonnan érkező ügyfeleknek a biztosítók nem kínálhatnak nagyobb kedvezményeket, mint a régi ügyfeleiknek. Lehet kedvezményt adni az ügyfeleknek, de csakis a régieknek - így mutatta be a tervezetet a fideszes Balla György. Mint mondta, ma már elképzelhető az, hogy a kgfb-nél a biztosító ügyfelei közé újonnan belépő ügyfél nagyobb kedvezményt kap, mint a hűségesek. Szerinte ez ugyan a mostani szabályok szerint még törvényes, de nem erkölcsös. Azt is hozzátette, hogy a biztosítás más területein vagy épp a bankszektorban, televíziós előfizetéseknél, mobilszolgáltatóknál van hasonló gyakorlat - szerinte arra a kérdésre, hogy máshol miért nem így lépnek, a válasz az, hogy "ami késik, nem múlik". Ha maguktól nem mozdulnak el az új irányba, akkor a parlament tavaszi ciklusában hasonló törvényjavaslatok lesznek - ígérte.

Ezután a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról folyt le a vita, majd az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodásról, utána pedig a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjét rendező megállapodásról és a nemzeti akkreditálásról tárgyaltak. Majd a pénzügyi közvetítőrendszer szereplőit érintő törvénymódosítások, később pedig az elektronikus ügyintézés szabályai, végül az önkormányzati törvény kerül a képviselők elé, a nap utolsó napirendi pontjaként pedig befejezik az egyháztörvény korábban félbehagyott vitáját.